adozona.hu
Ki számít társas vállalkozónak? Megoldás lépésről lépésre
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Ki_szamit_tarsas_vallalkozonak_Megfejtes_le_QSYA22
Ki számít társas vállalkozónak? Megoldás lépésről lépésre
Sokszor problémát okoz annak eldöntése, hogy a gazdasági társaság tagja társas vállalkozónak minősül-e vagy sem. Az alábbi cikkben bemutatjuk azt az öt kérdést, amelyet egymást követően fel kell tenni ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy létrejött-e a társas vállalkozói jogviszony a gazdasági társaságon belül.
Társas vállalkozói jogviszonyokat az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szabályozza. A Tbj. alapján társas vállalkozások a következők:
♦ közkereseti társaság,
♦ betéti társaság,
♦ korlátolt felelősségű társaság,
♦ közös vállalat,
♦ az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,
♦ társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is,
♦ szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,
♦ gépjárművezető-képző munkaközösség,
♦ az oktatói munkaközösség,
♦ az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,
♦ a végrehajtói iroda,
♦ az egyéni cég.
Mint az a fentiekben is látható, a társas vállalkozói jogviszonyokban nem csak a gazdasági társaság tagjai állhatnak, azonban a cikkünkben csak a gazdasági társaságra térünk ki.
A polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható. A Tbj. alapján azonban a részvénytársaság nem tartozik a társas vállalkozások körébe, így a gazdasági társaságok kapcsán a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság tagjai esetén kell vizsgálni, hogy társas vállalkozói jogviszonyban állnak-e a gazdasági társaságban. Ennek eldöntéséhez szükséges az alábbi kérdéseket feltenni:
1. Kérdés: Az adott személy tagja-e a közkereseti társaságnak, vagy a betéti társaságnak, illetve a korlátolt felelősségű társaságnak?
Társas vállalkozói jogviszony kapcsán elsőként mindenképpen érdemes tisztázni, hogy ebben a jogviszonyban csak tag állhat. Tehát, aki nem tagja az adott társas vállalkozásnak, annál fel sem merülhet a társas vállalkozói jogviszony. Mindezek alapján, ha a kérdésre a válasz az, hogy az adott személy nem tagja a fenti gazdasági társaságok valamelyikének, akkor itt meg is állhatunk, hiszen ez esetben biztosan nem jön létre társas vállalkozói jogviszony.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy milyen további kérdéseket kell tisztázni ahhoz, hogy eldönthető legyen, ki minősül társas vállalkozónak!
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Hozzászólások (2)
Tisztelt Hozzászóló! A cikk - mint az a címében is szerepel - egyáltalán nem munkaviszonyról, hanem társas vállalkozói jogviszonyról szól. Továbbá az említett bekezdés is a következő 5. kérdés alatt szerepel: "A tag, aki megbízásban ügyvezetést lát el, tagsági jogviszonyban tevékenykedik ezen ügyvezetés mellett a gazdasági társaságban?" Szó sincs munkaviszonyról.
"Ha ez az ügyvezető egyidejűleg a társaságban személyesen is közreműködik, azaz tagsági jogviszony keretében tevékenykedik, akkor két jogviszonya áll fenn."
Olyan irracionális munkaviszonyt még nem láttam, amit úgy kötnek meg az ügyvezetővel, hogy az direkt két jogviszonyt feltételezzen. A munkaviszony az összes tevékenységet lefedheti.