Ki jogosult baleseti járadékra – mikor, milyen feltételek mellett, milyen összegben jár?

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

A társadalombiztosítás keretén belül megállapítható baleseti járadékra szerezhet jogosultságot a biztosított munkavállaló, ha üzemi balesetet szenved, illetve a baleset következtében meghatározott mértékű egészségkárosodása keletkezik.

Mi minősül és mi nem minősül üzemi balesetnek?

Üzeminek azt a balesetet kell tekinteni, amely a biztosított személyt a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. A munkavégzés helyén vagy máshol végzett, de a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélküli munka során, vagy a „céges” jármű engedély nélküli használata során elszenvedett baleset nem minősül üzeminek.

Az a baleset, amelyet a dolgozó a munkába menet vagy onnan hazafelé (lakására, egyéb szállására, például munkásszállásra) menet szenved el (úti baleset) szintén üzeminek minősül, kivéve, ha indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedett, vagy az utazást indokolatlanul megszakította.

A biztosított személy közcélú munka (vagyis életmentés, baleset- vagy katasztrófa-elhárítás, véradás) során elszenvedett balesete is üzeminek minősül a fenti kivételekkel.

Amennyiben bebizonyosodik, hogy az érintett személy alkohol vagy kábítószer hatása alatt állt, és a baleset emiatt következett be, vagy a baleset a dolgozót munkahelyi rendbontás során érte, úgy a baleset szintén nem minősül üzeminek.

Az Adózóna írásait tb / járulékok / nyugdíj témakörben itt olvashatja el.

Foglalkozási megbetegedés

Az üzemi balesettel egy tekintetet alá esik a foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, melyből megtudhatja, hogy a baleset üzemiségét ki állapítja meg, a további jogosultsági feltételeknek mik a részletes kritériumai, hol és hogyan kell igényelni, mikortól és milyen összegben állapítható meg a baleseti járadék, illetve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyek üzemi balesetük alapján baleseti járadékra szerezhetnek-e jogosultságot?

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Csekély értékű ajándékutalvány kezelési díjának áfa-visszaigénylése

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Üzletrész-ajándékozás illetéke - külföldön megkötött szerződés esetén

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink