hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ki jogosult baleseti járadékra – mikor, milyen feltételek mellett, milyen összegben jár?

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

A társadalombiztosítás keretén belül megállapítható baleseti járadékra szerezhet jogosultságot a biztosított munkavállaló, ha üzemi balesetet szenved, illetve a baleset következtében meghatározott mértékű egészségkárosodása keletkezik.

Mi minősül és mi nem minősül üzemi balesetnek?

Üzeminek azt a balesetet kell tekinteni, amely a biztosított személyt a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. A munkavégzés helyén vagy máshol végzett, de a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélküli munka során, vagy a „céges” jármű engedély nélküli használata során elszenvedett baleset nem minősül üzeminek.

Az a baleset, amelyet a dolgozó a munkába menet vagy onnan hazafelé (lakására, egyéb szállására, például munkásszállásra) menet szenved el (úti baleset) szintén üzeminek minősül, kivéve, ha indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedett, vagy az utazást indokolatlanul megszakította.

A biztosított személy közcélú munka (vagyis életmentés, baleset- vagy katasztrófa-elhárítás, véradás) során elszenvedett balesete is üzeminek minősül a fenti kivételekkel.

Amennyiben bebizonyosodik, hogy az érintett személy alkohol vagy kábítószer hatása alatt állt, és a baleset emiatt következett be, vagy a baleset a dolgozót munkahelyi rendbontás során érte, úgy a baleset szintén nem minősül üzeminek.

Az Adózóna írásait tb / járulékok / nyugdíj témakörben itt olvashatja el.

Foglalkozási megbetegedés

Az üzemi balesettel egy tekintetet alá esik a foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, melyből megtudhatja, hogy a baleset üzemiségét ki állapítja meg, a további jogosultsági feltételeknek mik a részletes kritériumai, hol és hogyan kell igényelni, mikortól és milyen összegben állapítható meg a baleseti járadék, illetve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyek üzemi balesetük alapján baleseti járadékra szerezhetnek-e jogosultságot?

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kínai munkavállaló magyarországi tb-fizetése

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Értékesítési verseny nyereménye

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Cseh munkavállaló magyar cégben – szja

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink