adozona.hu
Kft. ügyvezetője ekkor úszhatja meg a minimumjárulék-fizetést
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Kft_ugyvezetoje_igy_uszhatja_meg_a_minimumj_3WJLXJ
Kft. ügyvezetője ekkor úszhatja meg a minimumjárulék-fizetést
Heti 36 óránál rövidebb idejű jogviszonyt ki lehet-e úgy egészíteni 36 órára, kft.-ügyvezető esetében, hogy ügyvezetőként ne kelljen a minimálisan elvárt járulékot megfizetnie, az csak a ténylegesen kapott jövedelmét terhelje? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna, társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
"Kft. ügyvezetőjének van egy másik cégnél heti 30 órás jogviszonya. Az ügyvezetést megbízásban látja el. Ha jól tudom, ebben az esetben – mivel nincs 36 órát meghaladó jogviszonya akár egy vagy több munkáltatónál – a minimálbér szerint meg kell fizetnie a főállású társas vállalkozóra vonatkozó közterheket. Ez a tulajdonos-ügyvezető – társasági szerződés módosításával – július óta munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. Ebben az esetben a munkaviszony szerint elég őt heti 10 órára (napi 6 óra más helyen, és napi 2 óra a saját cégnél) bejelenteni, és így van 40 órás munkaviszonya, vagy a saját cégnél is a minimálbért kell legalább megfizetni neki, csakúgy mint a munkavállalóknál? Magával köt szerződést? A szerződésben benne lehet, hogy a napi 2 óra tartalmazza az ügyvezetést és a személyes közreműködést is?" – kérdezte olvasónk.
A munkaviszonyban végzett ügyvezetői feladatok teljes vagy részmunkaidőben láthatók el. Azaz nem kötelező a napi 8 órás munkavégzés, ha a feladatokat részmunkaidőben is el lehet látni. Amennyiben a tevékenység ellátható részmunkaidőben (jelen esetben napi 2 órában), akkor a minimális díjazás a részmunkaidőhöz arányosítható.
A munkavállaló ugyanazzal a munkáltatóval csak egy munkaszerződést köthet. Azaz egyidejűleg nem lehet több munkaszerződése a munkavállalónak a munkáltatójával. Több munkakör esetén az úgynevezett kapcsolt munkakört kell alkalmazni. Ez esetben egy munkaszerződésbe kell foglalni a tevékenységeket (ügyvezetés, illetve a megnevezett személyes közreműködői tevékenység), valamint az ezen tevékenység alapján fizetendő munkabért. Az általános szabály az, hogy a munkaviszonyban a munkabérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot.
Egyszemélyes kft. tagjának munkaviszonyban ellátott ügyvezetése esetén az a különleges helyzet áll elő, hogy a tag egyidejűleg betölti mind a munkavállaló, mind a munkáltató szerepét. Azaz önmaga foglalkoztatója. A Ptk., amikor kimondja, hogy a gazdasági társaság vezető tisztségviselője munkaviszonyban is dolgozhat, nem tesz különbséget egyszemélyes vagy több taggal rendelkező kft. között. A Ptk. jogértelmezése szerint, ami nem tiltott, az szabad, azaz az egyszemélyes kft. tagja dolgozhat ügyvezetőként munkaviszonyban. Ez esetben saját maga írja alá a munkaszerződést, mint munkáltató, és mint munkavállaló is.
Nem teljesen vág egybe ezzel a bírói, méghozzá a munkaügyi bíróság gyakorlata. Egy korábbi legfelsőbb bírósági döntés úgy szól, hogy senki nem lehet egyben munkavállaló és munkáltató. Ez a döntés akkor is élt, amikor a korábban hatályban lévő gazdasági társaságról szóló törvény (Gt.) kimondta: az egyszemélyes kft. ügyvezetője akkor dolgozhat munkaviszonyban, ha belefoglalják az alapító okiratba, hogy ezt a feladatot munkaviszonyban is elláthatja az ügyvezető. Szakértőnk hangsúlyozta: függetlenül ettől a bírósági döntéstől, a tapasztalatok szerint számos esetben is munkaviszonyban dolgozik az egyszemélyes kft. tagja, mint ügyvezető, hiszen a Ptk. erre lehetőséget ad.
Az is megoldható, hogy az ügyvezető heti 10 órában munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, és így a másik munkaviszonnyal együtt heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. Ez esetben a társas vállalkozói jogviszonyban ellátott személyes közreműködésnél nem kell a minimális alapok szerint fizetni a tb-közterheket. Azaz, ha a társas vállalkozói jogviszonyban álló személy rendelkezik minimum 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is, akkor társas vállalkozóként nem kell megfizetnie a minimális alapok után a tb-közterheket, hanem a 7 százalék egészségbiztosítási járulék, a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 22 százalékos szociális hozzájárulási adó a ténylegesen kapott jövedelmét terheli.
Hozzászólások (7) , melyek közül a legfrissebbek:
Hiányzik a válaszból, hogy az ilyen tag+ügyvezető munkavállaló is fizetés nélküli szabadságra mehet.
Jól megzavartatok a kft ügyvezetőkre vonatkozó szabályokkal. Akkor kost kaphatnánk egy összefoglalót arról, hogy a KFT tulajdonosai végezhetik e tevékenységüket (ügyvezetőit és a tevékenységgel összefüggő szakmai munkát munkaszerződésben foglaltak szerint? Azt is szeretném tudni, hogy az a KFT tulajdonos ( és egyben ügyvezető) köteles e garantált bérminimum alapján megfizetni a járulékot, ha saját cégében csak 4 órás részmunkaidőben tevékenykedik (kevés a bevétele ), és más szervezetnél nincs munkaviszonya. A témával kapcsolatban sok kérdést tettem már fel szakértőknek, de nem tudtam megfogalmazni úgy a kérdésem, hogy erre a dilemmára konkrét választ kapjak. Tehát azt szeretném konkrétan tudni, hogy a társaság tagja, aki a társasági szerződés alapján végezheti a tevékenységét munkaviszonyban a saját vállalkozásában, - és máshol nincs munkaviszonya - lehet 4 órás alkalmazásban a saját vállalkozásában? Mi után kell megfizetnie a járulékokat? A 4 órás munkaviszony szerinti munkabére után, vagy meg kell fizetnie minimum a garantált bérminimum utáni járulékot? Ebben kérem szíves segítségeteket. A társasvállalkozó megnevezést általában használják a szakmában, miközben a munkaviszony ezt a meghatározást felülírja. Ezért én úgy értelmeztem a szabályokat, a fentiekben vázolt esetben nem kell a minimum járulékokat megfizetni, csak a unkabér után, mert nem minősül a tulajdonos társas vállalkozónak. Kérem, Tőletek a pontos választ, hogy megfelelően jártunk e el ? Köszönöm a segítséget: Kardos Irén Szeged
Kata90!
Köszönöm szépen Salgó Gyöngyinek a hozzászólást.
Az alábbiakban jelzett Kúria - 1/2014. számú PJE – határozat kimondja, hogy az új Ptk. szabályozási körébe tartozó adott elvi iránymutatások, az új Ptk. alapján elbírálandó ügyekben nem irányadóak, hanem azok csak a régi Ptk., illetve más hatályon kívül helyezett jogszabályok (pl. Gt., Csjt.) alapján elbírálandó ügyekben alkalmazhatóak. Ebbe a körbe tartozik 3/2003PJE határozat is, így Kata90 hozzászólása - több mint három éve hatályon kívül helyezett - HATÁLYTALAN határozatra épül.
Köszönet Salgó Gyöngyinek a rövid, tömör összefoglalóért. Magam se írhattam volna másként.
Kata90!
Érdemes egy kicsit tovább keresgélni, és elolvasni az 1/2014. sz. PJE határozatot is!
"2. Az új Ptk.-tól függetlenül a régi Ptk., illetve más, hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján elbírálandó ügyekre nézve is hatályon kívül helyezi, illetve meghaladottnak tekinti:
- a PJE határozatok közül a 2/1998., 1/1999., 3/1999., 5/1999., 2/2002., 1/2003., 2/2003., 3/2003., 1/2004., 2/2004., 3/2008., 2/2010., 3/2010., 4/2010. és az 1/2012. sz. PJE határozatokat;"
Azaz:nem lehet munkaviszonyban egy egyszemélyes Kft ügyvezetője, amennyiben ő maga a tulajdonos, és nem lehet a beltag sem munkaviszonyban, ha nincs egy másik beltag ( vagy kültag) aki kizárólag a munkáltatói jogok gyakorlója.
Megdöbbent a cikk írójának jogi "szakmaitlansága" az egyszemélyes Kft ügyvezetője munkaviszonyának kérdéséről.Tudnia kellene, hogy attól még, hogy egy általános szabály szerint valamit szabad , azt egy speciális jogszabály tilthat. A másik: nemcsak egy konkrét ügyben hozott LB határozat mondja ki, hanem egy PJE - polgári jogegységi határozat( A jogegységi határozat jogszabályalkotásra nem jogosult szerv által alkotott olyan norma, amely a bíróságokra és a bírósághoz forduló jogkeresők számára – amennyiben az ügy tárgyánál fogva szóba jöhet a jogegységi határozat alkalmazása – az adott ügyben kötelező.) , hogy - idézem:A munkaviszony kétoldalú, széles körű utasítási jogot, alá- fölérendeltségi kapcsolatot magában foglaló jogviszony. A munkaviszony létesítésének nemcsak az az előfeltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személye elkülönüljön, hanem az is, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye se essen egybe. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye nem különül el a munkavállaló személyétől, fogalmilag kizárt munkaviszony létesítése.3/2003. számú PJE határozat.