Revolut-befektetések: lépésről lépésre az adózásról

Megosztás Tetszik

A Revolut mostanra nem pusztán egy ingyenes bankszámlát, vagy egy egyszerű és viszonylag kedvező devizaváltási lehetőséget biztosító szolgáltatás, egyre többen használják befektetésre is. Cikkünkben összefoglaljuk, milyen befektetési lehetőségeket kínál a Revolut, és hogyan kell az esetlegesen keletkező hozam után adózniuk a magyaroknak.

Tavaly év közepén már mintegy 360 ezer magyar Revolut-felhasználónak volt aktív befektetési számlája a Londonban alapított, ám a Litván Nemzeti Bank engedélye és felügyelete alatt működő szolgáltatónál. Mivel akkoriban lépte át a 2 milliót a magyar revolutosok száma, csaknem minden ötödik ügyfél rendelkezett befektetési számlával, számuk pedig mostanra még nagyobb lehet.

A népszerűségben szerepe lehet annak, hogy a mobilalkalmazáson keresztül rendkívül könnyen lehet vásárolni a több mint 3000 amerikai és európai részvény, valamint számos ETF és kötvény közül. A csomagok ráadásul tartalmaznak 1-10 jutalékmentes ügyletet is: az ingyenes, Standard csomaggal havonta egy ügylet, míg a Metal és Ultra csomagokkal tíz ügylet ingyenes. A kezdő befektetők számára előny lehet az is, hogy töredékrészvények is vásárolhatók, de az erős kockázattűrő képességűek akár árucikkekkel is kereskedhetnek; ez utóbbiak közül például az ezüst és az arany keltette fel sokak érdeklődését. (Korábban kriptovalutával is lehetett kereskedni, ám erre a magyar ügyfeleknek 2025. december 18-a óta már nincs lehetőségük.)

A Revolut egyik gyengesége befektetői szempontból az, hogy nem kínál tartós befektetési számlát (tbsz), ami azért volna előnyös, mert ezzel a befektetéssel esetlegesen megszerzett hozamot 5 év után adómentesen lehetne felvenni. Ráadásul – a BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint – a tbsz nyitásának és fenntartásának sokszor még díja sincs. Ilyen például a Lightyear, ahol nem csak a számlanyitás és a számlavezetés ingyenes, hanem még a kiutalási díjat is elengedik.

Az OTP Banknak is van értékpapírszámla-akciója az év végéig: az elektronikus csatornán nyitott számláknál – ilyenek a tbsz-ek is – a teljes állományra vonatkozóan elengedik a számlavezetési díjat. Hasonló a helyzet a Gránit Banknál, ahol az eBankon keresztül nyitott tbsz-eknél nem kell ezekkel a költségekkel számolni.

A Revoluton szerzett jövedelem adózása

A magánszemélyt terhelő adókötelezettség jelentős mértékben függ attól, hogy a jövedelmet a litván befektetési szolgáltatónál vagy a Revolut magyarországi fióktelepénél írják-e jóvá. Utóbbi ugyanis kifizetőnek minősül, így az adó megállapítása a kifizető igazolása alapján történik majd. Ez még a jövő, jelen cikkünkben a litván társaságnál realizált jövedelmek adózását tekintjük át. Ez különösen fontos az éves szja-bevallás elkészítése előtt, a litván befektetési szolgáltató ugyanis Magyarországon nem minősül kifizetőnek, ennek következtében az adókötelezettséget a magánszemélynek kell megállapítania és teljesítenie.

A Revoluton jövedelmet realizáló magánszemély adózással összefüggő teendői

‒ A jövedelmekről szóló igazolásokat be kell szerezni, illetve le kell tölteni a szolgáltató platformján.

‒ Az egyes jövedelmeket az szja-törvény jövedelmi típusainak megfelelően kell kategorizálni.

‒ A dokumentumok alapján meg kell határozni, mit kell jövedelemnek tekinteni. Ehhez szükséges, hogy rendelkezésre álljon olyan hitelt érdemlő dokumentum (igazolás), mely alapján jövedelemkategóriánként, illetve értékpapíronként megállapítható az adott időpontra vonatkozó bevétel összege, az értékpapír szerzési értéke, és az is kideríthető, hogy milyen járulékos költségek merültek fel az egyes jövedelmekhez kapcsolódóan.

‒ A befektetéseken, megtakarításokon keletkező hozam jellemzően lehet kamat, osztalék vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó.

‒ A kamat után 15 százalék szja-t és 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetni. A szochót a kamatjövedelmet terhelő szja alapjaként figyelembe vett összeg után kell megfizetni, de csak a 2023. július 1-jét követő időszakra járó kamat, illetve a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamata után. Nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál, kollektív befektetési értékpapíroknál [Szja tv. 65. § (1) bekezdés b) pont] is csak a 2023. július 1-jétől megszerzett értékpapír kamata, hozama után merül fel szochokötelezettség.

Amennyiben a természetes személy a Tbj. törvény szerint külföldinek minősül, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó másik tagállamban, illetve az Európai Unió intézményeiben biztosított, akkor a külföldön realizált kamatjövedelme után nem kell szochót fizetni.

‒ Az osztalékjövedelem után az szja mértéke 15 százalék, melyből részben vagy egészben levonható a külföldön igazoltan megfizetett adó, feltéve, hogy erre az szja-törvény alapján lehetőség van.

A magánszemélynek 13 százalék szochokötelezettsége is felmerülhet. Az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy a Szocho tv. 1. paragrafus (1)–(3) bekezdései (összevonás alá eső jövedelmei) és az 1. paragrafus (5) bekezdésének a)–e) pontjai szerinti jövedelme (forrásadós jövedelmei) a tárgyévben el nem éri a minimálbér összegének a huszonnégyszeresét. Ez a korlát a 2025. évi bevallásnál 290 800 forint × 24 = 6 979 200 forint.

Nem terheli szocho az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozamát. Nem keletkezik szochofizetési kötelezettség akkor sem, ha az osztalékban részesülő személy a  Tbj. szerint külföldi vagy az Európai Unió más tagországában biztosított személy, és ezt a biztosítását a külföldi egészségügyi hatóság által kiállított dokumentummal tudja igazolni.

‒ Az ellenőrzött tőkepiaci ügylet (etü) után az szja mértéke 15 százalék. Ezt a jövedelmet szocho nem terheli. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek nyeresége, vesztesége +/- két év vonatkozásában elhatárolható.

‒ A külföldi pénznemben megszerzett bevételt, költséget és a levont adót forintra át kell számítani az szja-törvény 6. paragrafusában foglalt rendelkezések szerint.

‒ Vizsgálni szükséges, hogy a jövedelem forrásországával Magyarország rendelkezik-e kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezménnyel. Ha van egyezmény, akkor a külföldön levont adót az egyezményben meghatározott mértékben lehet beszámítani. A kamat és az árfolyamnyereség sok egyezmény szerint csak az illetőség országában adózik, de tipikus például, hogy az osztalékból a forrásország is levon 10-15 százalék adót. Amennyiben a magánszemély a külföldi befektetőnél nem igazolja az illetőségét, és a forrásországban magasabb adót vonnak tőle, akkor a külföldön „túlvont” adót a magyar adóba nem lehet beszámítani, azt a külföldi adóhatóságtól lehet visszaigényelni. Egyezmény hiányában, ha a jövedelmet szerző személy magyar adóügyi illetőségű, akkor a kamatból és az osztalékból származó jövedelem után külföldön levont adóval csökkenthető a 15 százalékos szja, de legfeljebb 10 százalékban. Az árfolyamnyereségnél nincs beszámítási lehetőség.

‒ A NAV által elkészített bevallási tervezetet a külföldi tőkejövedelmek összegével ki kell egészíteni.

‒ Az adót legkésőbb az szja-bevallás benyújtásakor meg kell fizetni.

‒ Nem érdemes elfeledkezni a külföldi jövedelem bevallásáról, mivel a külföldi befektetési szolgáltató és a külföldi adóhatóság adatot szolgáltat a NAV részére a magánszemély jövedelmeiről. Amennyiben az adóhatóság eltérést tapasztal az adatszolgáltatás és a magánszemély adóbevallásában feltüntetett adatok között, akkor támogatói eljárás indul, mely alapján a különbség önellenőrzés keretében bevallható, önellenőrzési pótlék megfizetése mellett.