adozona.hu
Külföldi befektetésekből származó jövedelmek bevallása 3. rész: árfolyamnyereség adózása
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Kulfoldi_befektetesekbol_szarmazo_jovedelme_IZV3HJ
Külföldi befektetésekből származó jövedelmek bevallása 3. rész: árfolyamnyereség adózása
Cikksorozatunk első két részében a kamat- és az osztalékjövedelmek bevallására vonatkozó rendelkezéseket ismertettük, a harmadik részben pedig a külföldi értékpapírok elidegenítéséből származó árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség bevallásával kapcsolatos tudnivalókat foglaljuk össze.
A külföldi kifizető az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) értelmében nem minősül kifizetőnek, ezért a külföldi értékpapírokon realizált árfolyamnyereség utáni adó megállapítása, megfizetése és bevallása a magánszemély kötelezettsége, kivéve, ha a tranzakció belföldi illetőségű megbízott közreműködésével történt. Utóbbi esetben a magyar pénzintézet, befektetési szolgáltató által kiadott igazolás tartalmazza az értékpapír-elidegenítésből származó jövedelem összegét.
A magyar kifizetőtől származó jövedelmek szerepelnek a bevallási tervezetben, azonban a külföldi befektetésből származó nyereség/veszteség adataival a magánszemélynek kell kiegészítenie a bevallástervezetét.
Ha ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében szerzett a magánszemély jövedelmet, a kifizetőnek nem kell adót levonnia, így az adó bevallása és megfizetése ilyen esetben is a magánszemély feladata.
Cikksorozatunk előző részei: 1. rész Külföldi kamatjövedelmek adózása, 2. rész: Osztalék adózása |
A külföldről származó jövedelmek jogcímét, az adó alapját és az adót a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) előírásai szerint kell meghatározni. Az szja-kötelezettség nem függ attól, hogy a bevételt Magyarországra behozták-e vagy sem.
A magyar adóügyi illetőségű magánszemélyt mind a belföldről, mind a külföldről származó jövedelme után adókötelezettség terheli. Viszont, ha a magánszemély külföldi illetőségű, esetleg a magyar illetőség év közben külföldire változott, akkor a változás időpontját követően már csak a Magyarországról származó jövedelmeket kell bevallani.
Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházásával megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított és a járulékos költségek együttes összegét. (A jövedelem kiszámítására részletes tájékoztató olvasható az szja-bevallás kitöltési útmutatójában.)
Az adó alapját a bevételek és a kiadások különbözete alapján kell meghatározni, a magyar forrású jövedelmekkel azonos módon [szja-törvény 67. § (9) bekezdés].
Átváltási szabály
A jövedelmeket forintban kell bevallani. A külföldi pénznemben keletkezett bevételt és költséget, ideértve az értékpapír szerzési értékét is, az szja-törvény 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt előírások szerint kell forintra átváltani.
Értékpapír átruházása esetén a szerzési érték kiszámításához az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján érvényes, az MNB által közzétett árfolyamot kell figyelembe venni. A bevételre a bevétel megszerzése időpontjában vagy az azt megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni, még abban az esetben is, ha az átváltás ténylegesen nem történt meg. Ebből a két rendelkezésből következik, hogy mind a szerzési értéket, mind az eladásból származó bevétel összegét át kell váltani forintra, aminek következtében a jelentős árfolyamkülönbségek miatt nem kizárt, hogy a forintban meghatározott jövedelem után adót kell fizetni, miközben a magánszemély külföldi pénznemben veszteséget realizált.
A külföldi pénznem átváltásával kapcsolatban még a megfizetett adó átváltását fontos megemlíteni, ami történhet a megfizetés napján és az év utolsó napján érvényes árfolyamon is, attól függően, melyik kedvezőbb a magánszemély számára.
A bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes, az MNB által meghatározott hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell alkalmazni.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen ismertetjük az adó számítására, valamint a külföldi árfolyamnyereség, illetve az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó nyereség/veszteség bevallására, és a nemzetközi adatszolgáltatásra vonatkozó tudnivalókat!
Hozzászólások (0)