Csed szülés előtti munkahelyváltás esetén – példával

Megosztás Tetszik

A szülőnek járó egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, mint csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj, szempontjából nem mindegy, várandósság előtt mikor vált valaki munkahelyet. A rosszul megválasztott időpont anyagilag negatívan érintheti a családi kasszát, akár több évre is. A várandósságot megtervezni nem feltétlenül lehet, azonban az esetleges munkahelyváltási szándékot érdemes időben átgondolni, megtervezni, a későbbi kedvezőbb összegű ellátások érdekében.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény határozza meg az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások (csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és táppénz) jogosultságára vonatkozó szabályokat. A csecsemőgondozási díjra jogosultság alapfeltétele, hogy

– legyen a szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási jogviszonya az ellátást igénybe vevőnek, valamint, hogy

– a gyermek a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül, esetleg a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának ideje alatt, illetve a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szülessen meg.

A 365 napnak nem kell folyamatosnak lennie, tehát többszöri jogviszonyváltás és 30 napnál hosszabb kieső idők sem jelentenek problémát, az időszakokat össze kell számolni. A 365 napba bele kell számítani az alábbi időszakokat:

• a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. paragrafusa szerinti biztosításban töltött időt,

• a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét –  kivéve az úgynevezett diplomás gyedet (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E paragrafusa alapján megállapított gyermekgondozási díj),

• a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

• a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

Beleszámít tehát például a munkaviszony, az egyéni vagy társas vállalkozás, illetve az az időszak is, amikor álláskeresési járadékban részesült az igénylő.

Ha a fenti feltétel is adott, tehát megvan a szülés előtti két évben a legalább 365 biztosított nap, valamint az igénylő a szülés napján is biztosított, akkor részesülni fog csecsemőgondozási díjban. Nem mindegy azonban, milyen összeget fog kapni az első 168 napban, amely időszak ellátásának összege nincs maximalizálva, így a jövedelméhez mérten kaphatja az igénylő az adott ellátást.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerint a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a személyijövedelemadó-előleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. Ha tehát volt egy jól kereső állása az igénylőnek, de ott a munkaviszonya megszűnt, majd pár hónap múlva megszületett a gyermeke, a már megszűnt munkaviszony alatt szerzett jövedelmet nem lehet figyelembe venni az ellátás számításánál, csak azt a jogviszonyt, amelyben éppen a szüléskor van.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példán keresztül is bemutatjuk, miért érdemes alaposan átgondolni a szülés előtti időszakban történő munkahelyváltást!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.