Beteg gyermekét ápolja? Így kaphat plusz táppénznapokat

Megosztás Tetszik

Beteg gyermekük ápolása esetén speciális, gyermekápolási táppénz illeti meg a szülőket. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A foglalkoztatottak által igénybe vett táppénzes napoknak 3-8 százalékát teszik ki a gyermekápolás miatt igénybe vett táppénzes napok (gyáp) aránya – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal táppénzes napokkal kapcsolatos elmúlt évekre vonatkozó adataiból. A legalacsonyabb értéket július és augusztus hónapban (tehát jellemzően a nyári szabadságok idején) kapjuk, míg a legmagasabb érték március hónapra esik.

Ugyanez az arány az egyéni és társas vállalkozók esetében – szinte függetlenül az évszaktól – 0,9 és 1,5 százalék között mozog. Nyilván ebben az is szerepet játszik, hogy az e körbe tartozók munkájukból adódóan a távollét igazolása nélkül is tudnak időt szakítani a beteg gyermekük ápolására.

A gyermekápolási táppénz a szülőt abban az esetben illeti meg, ha

– tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli vagy

– a tizenkét évesnél fiatalabb gyermekének kórházi kezelése időtartama alatt a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

A gyermekápolási táppénzre vonatkozó szabályok több vonatkozásban különböznek az általános szabályoktól.

Ezek közül a legfontosabb a gyermekápolási táppénz maximális tartama, amely

– egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek esetében évenként és 84 naptári nap;

– háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb esetében évenként 42 (egyedülállónak 84) naptári nap;

– hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb esetében évenként 14 (egyedülállónak 28) naptári nap

lehet feltéve, hogy az érintett rendelkezik ennek megfelelő biztosítási idővel. A gyermekápolási táppénz időtartamát egyébként nem kell figyelembe venni táppénzelőzményként az egyéb keresőképtelenségi ok miatt megállapított táppénz esetében, ahogy a gyápra való jogosultság napjainak a számára sincs hatással a más korábban más jogcímen igénybe vett táppénz.

Az említett naptári napokat születésnaptól születésnapig kell számolni. Az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása és ápolása esetében a gyáp időkorlátozás nélkül jár.

A tizenkét évnél idősebb, de tizennyolc évnél fiatalabb gyermek esetében a szülő méltányosságból kérheti a gyermekápolási táppénz megállapítását, ahogy az említett táppénzes napok kimerítése esetén is engedélyezheti az egészségbiztosítási szerv a gyáp idejének a meghosszabbítását. A napi gyakorlatban azonban a méltányosság helyett inkább saját jogán szokta az érintett szülőt keresőképtelen állományba venni a háziorvos a méltányossági procedúra helyett.

Közös háztartásban élő gyermek jogán választásuk szerint a szülők bármelyike igényelheti a táppénzt, de arra nincs mód, hogy a szülők mindegyike – más-más gyermek figyelembe vételével – egyidejűleg gyápot kapjon.

A gyermekápolási táppénzes napok egymás között viszont szabadon megoszthatók. Előfordulhat például, hogy egy ötéves gyermek esetében gyápra rendelkezésre álló 42 napból 30 napot az édesanya, a fennmaradó részt pedig az édesapa használja fel.

A gyermekápolási táppénz akkor is megilleti a szülőt, amennyiben a gyermekre tekintettel gyedben vagy gyesben részesül, és emellett keresőtevékenységet folytat. Ugyanaz a szülő is természetesen több gyermeke betegsége esetén is csak egy – az általa választott – gyermekére tekintettel részesülhet táppénzben.

A gyermekápolási táppénz összegét és mértékét az általános (tehát a „normál” táppénzre vonatkozó) szabályok szerint kell megállapítani, azzal, hogy a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára csak 50 százalékos mértékű táppénzt kaphat.

Fontos tudni, hogy a gyermekápolás miatti keresőképtelenség esetén a munkavállalót nem illeti meg betegszabadság, illetve a foglalkoztatónak nem kell megtérítenie a táppénz egyharmadát.