További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Apa gyeden, anya a gyermekkel, fizetés nélküli szabadságon

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Több megoldás közül választhatnak a kisgyermekes szülők a csecsemőgondozási díj (csed) folyósítását követően, hogy melyikük igényelje a soron következő ellátást, a gyermekgondozási díjat (gyed), illetve az ellátásban részesülő dolgozzon-e emellett, vagy sem. A szóba jöhető variációk (amelyek száma a nagyszülői gyed jövő évtől történő bevezetésével tovább bővül) közül azt a viszonylag ritkán előforduló helyzetet tekintjük át, amikor az édesapa igényli a gyedet, ugyanakkor az anya marad otthon a gyermekkel.

Ez a megoldás az édesanya és gyermeke szempontjából nem szorul magyarázatra, míg az apa gyedigénylését az indokolhatja, hogy ő esetleg – a keresete alapján – lényegesen magasabb összegre számíthat, vagy vállalkozóként ily módon „optimalizálhatja” egy időre a járulékterheit.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásiról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb. tv.) 42/A paragrafusának (1) bekezdése értelmében gyermekgondozási díjra jogosult

  • a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, illetve
  • az anya, valamint a 40. paragrafus (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díjat állapítanak meg, és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,
  • és mindkét fenti esetben a gyermeket a saját háztartásában neveli.

Segítségre lenne szüksége munkáltatói kérdésekben?
Rendelje meg kedvezményesen a Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben című kiadványt.
Kiadványunk bemutatja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben melyek a legkedvezőbb foglalkoztatási formák, és ötleteket ad a juttatások optimalizálásához.
Részletek >>

Ha az első pontban említett feltételeknek megfelel az apa, akkor minden további nélkül igényelheti a gyedet az édesanya csedre való jogosultságát követően. A gyed mellett bármilyen jogviszonyban korlátlanul folytathat keresőtevékenységet az apa, ám abban az esetben, ha azt megelőzően munkaviszonyban dolgozott volna a saját vállalkozásában, célszerű a jogviszonyát társas vállalkozói jogviszonyra módosítania, hiszen így mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük az édesanya biztosítási státuszát és teendőit abban az esetben, ha továbbra is ő maradna otthon a gyermekkel.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Magyar vállalkozás izraeli munkavégzése

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Katás egyéni vállalkozó kivitelezés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Katás vállalkozás ingatlan-bérbeadása

Szipszer Tamás

adószakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X