A nap kérdése: vis maior esetén a munkavállaló hiányzása igazolt, de nem fizetett távollét?

Megosztás Tetszik

A szabadságát Dubajban töltő munkavállaló a közel-keleti konfliktus miatt akadályoztatva volt a hazajutásban, erről a munkáltatóját haladéktalanul értesítette. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha vis maior helyzetként igazolt, de nem fizetett távollétként kezeli a munkavállaló hiányzását? Erre az időre szünetel a munkavállaló biztosítása és egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Egy háborús konfliktus azonnal munkajogi problémaként realizálódik.

Elsőnek valóban azt kell megnézni, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján a távollét minek minősül, majd pedig azt, hogy ezért jár e díjazás.

Mt. 55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól
a) keresőképtelensége időtartamára, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén annak időtartamára,
b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés,
c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára,
d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
f) hozzátartozója halálakor két munkanapra,
g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
h) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,
i) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,
j) a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb tíz munkanapra,
k) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára,
l) a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra, vagy
m) az országgyűlési képviselők választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, valamint a helyi vagy országos népszavazáson való részvétel céljából legfeljebb két óra időtartamra, amennyiben e napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a nyolc órát, vagy
n) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időre.

146. § (1) A munkavállalót távolléti díj illeti meg
a) a szabadság tartamára,
b) az 55. § (1) bekezdés c)–g), j) és m) pontjában meghatározott esetben,
c) az 55. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben, ha tanúként hallgatják meg,
d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,
e) az 54. § (3) bekezdésben, az 55. § (5) bekezdésében meghatározott esetben, és
f) ha munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésre állás vagy munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.

Látható, hogy a k) pont esetén valóban nem jár díjazás.

Ezen időszakra egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett-e a munkavállaló?

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 8. § c) pontja értelmében szünetel a biztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.

Valóban keletkezik tehát fizetési kötelezettség.