adozona.hu
Transzferár: kockázatok és mellékhatások
//adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Transzferar_kockazatok_es_mellekhatasok_SY7IOF
Transzferár: kockázatok és mellékhatások
Külföldi anyavállalatunk rendszeresen állít ki részünkre számlát menedzsment szolgáltatásról. Az általa végzett tevékenységről azonban meglehetősen kevés információ áll rendelkezésünkre és nincs pontosabb ismeretünk a szolgáltatási díj árképzésének módjáról sem. Jelenthet ez komoly kockázatot egy esetleges transzferár ellenőrzésnél? Mit tehetünk a kockázatok minimalizálása érdekében? Miként célszerű bemutatni ezt az ügyletet a transzferár nyilvántartásunkban? A szakértő válaszol.
Az adóhatóság nem jogosult arra, hogy egy multinacionális vállalkozásnak megszabják, hogyan alakítsa ki a szervezeti felépítését, vagy hol folytassa üzleti tevékenységét. Hatáskörük annak ellenőrzésére korlátozódik, hogy a felek által alkalmazott transzferárak megfelelnek-e a szokásos piaci ár elvének.
Az említett menedzsment szolgáltatások esetében a magyar adóhatóság ellenőrzése jellemzően két területre fókuszál:
- történt-e teljesítés
- a szolgáltatási díj meghatározása miként történt, piaci mértékű-e
Előbbi bizonyítása érdekében célszerű részletes teljesítésigazolást kérni a szolgáltatást nyújtó társaságtól, illetve összegyűjteni minden „kézzel fogható” bizonyítékot arra, hogy történt teljesítés (pl. levelezések, a szolgáltatást nyújtó által küldött elemzések/kimutatások, de fel lehet sorolni az igénybe vett háttértámogatásokat is: pl. helpdesk szolgáltatás, kiküldetések).
A szolgáltatási díj meghatározásával kapcsolatban szintén a szolgáltatást nyújtót érdemes megkeresnünk. Jellemzően a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerült költségek kerülnek felosztásra a csoporttagok között, a szolgáltatási díjat közvetlenül is hozzárendelhetik az igénybe vevő félhez, de leggyakrabban egy előre meghatározott allokációs kulcs szerint (pl. árbevétel) osztják fel az igénybe vevő felek között. Amennyiben a felmerült költségeken túl haszonkulcs is hozzáadásra került, abban az esetben szükség lehet egy adatbázisszűrésre is a piaci haszonkulcstartomány meghatározása érdekében. A 3-7 százalék közötti haszonkulcsot – bizonyos feltételek fennállása mellett – a magyar adóhatóság is piaci mértékűnek tekinti.
Összességében elmondható, hogy a transzferár-nyilvántartás készítése során az adóalanyok az ésszerűség határain belül kötelesek erőfeszítéseket tenni annak megállapítására, hogy a transzferár képzésük a szokásos piaci ár elvével összhangban megfelel az adózási céloknak. Emellett azonban a transzferár nyilvántartás iránti igénynek egyensúlyban kell lennie a költségekkel és az adminisztratív terhekkel, különösen akkor, amikor ez a folyamat olyan dokumentumok létrehozását feltételezi, amelyekre adójogi előírások hiányában egyébként nem lenne szükség.
dr. Kondor Bence Barnabás
Transferpricing Kft.
Hozzászólások (0)