Társaságiadó-változások: az adóalapot érintő módosítások 1. rész

Megosztás Tetszik

A 2020. január 1-jétől hatályba lépő jogszabályváltozások a társasági adózás területét sem kímélték. Négy törvény módosította 2019-ben a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényt. Kétrészes cikkünk e törvények által az adóalapot érintő változásokat, így az első rész a tőkekivonás esetét, a második pedig az adóelkerülést mutatja be.

A tőkekivonással összefüggő és az adóelkerülésre vonatkozó előírások a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló 2016/1164 EU tanácsi irányelvben (az angol nyelvű rövidítése alapján ATAD-irányelv) foglaltaknak megfelelő rendelkezések hazai törvénybe iktatását jelentik. Az ATAD-irányelvben foglalt ezen két témakörrel kapcsolatos előírások átvételének határideje ugyanis 2019. december 31-e, az átültetett szabályozást pedig 2020. január 1-jétől kell alkalmazniuk a tagállamoknak. Ezért e rendelkezések 2020. január 1-jén léptek hatályba.

Tőkekivonás

A tőkekivonásra vonatkozó előírásokat akkor kell alkalmazni, ha egy adózó az üzletvezetési helyét külföldre helyezi, és ez a belföldi illetőségének elvesztésével jár, vagy eszközöket helyez át székhelyéről, telephelyéről külföldi székhelyére, telephelyére, illetve, ha a telephelye tevékenységét külföldre helyezi.

A szabály pedig az, hogy tőkekivonás esetén az áthelyezett eszközök, tevékenységek kivonáskori piaci értékének a kivonáskor fennálló számított nyilvántartási értékével vagy annak megfeleltethető értékével csökkentett összege növeli az adóalapot.

A szabályt nem kell alkalmazni akkor, ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) egyéb rendelkezései alapján a kivonásra okot adó körülmény miatt azzal egyező adóalap-növelési kötelezettség merülne fel. Például, ha a szabályt a telephely tevékenységének külföldre helyezése miatt kellene alkalmazni, és a telephelynél a korábbi – transzferáron történő – eszközbeszerzéshez kapcsolódóan adóalap-növelési kötelezettség áll fenn jogutód nélküli megszűnéskor a tao-törvény 16. § (1) bekezdés ck) pont alapján, akkor a szabály alapján – ezen eszközzel összefüggésben – már nem kell növelni az adóalapot.

A szabályt nem kell alkalmazni az értékpapír-finanszírozáshoz vagy biztosítékként nyújtott eszközökhöz kapcsolódó ügyletekre, továbbá, ha az eszközök áthelyezésére prudenciális tőkekövetelmények teljesítése érdekében vagy likviditáskezelés céljából volt szükség, és az eszközöknek 12 hónapon belül vissza kell kerülniük Magyarországra.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben egy egyszerű példán át bemutatjuk a szabály alapján az adóalapot módosító tételeket, illetve olvashat arról is, hogy a tőkekivonás miatt fizetendő adót hány részletben kell megfizetni, és a halasztott adó mely esetekben válik azonnal esedékessé!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A 2020-as adóváltozásokról szóló írásainkat itt találja.

A HVG Adó 2020 különszámában szakértői kommentárokkal, példákkal és törvényekkel segítjük az eligazodást a többször módosított adózási jogszabályokban.