Társaságiadó-alap módosítása a külföldi pénzértékre szóló részesedés kivezetése alapján

Megosztás Tetszik

A cikk sorra veszi a befektetett eszközök között kimutatott, külföldi pénzértékre szóló részesedés kivezetésének különböző eseteihez (értékesítés, nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatás, átalakulás, egyesülés, szétválás, kedvezményezett részesedéscsere) kapcsolódóan a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint alkalmazandó adóalap-módosító tételeket. Kitér arra is, hogy mi az eljárás, ha a gazdasági események során bejelentett részesedés kivezetése történik.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK, MÓDOSÍTÓ TÉTELEK

1. A részesedés értékesítése, értékvesztés elszámolása, nem pénzbeli hozzájárulásként (apport) történő juttatása

Értékesítés, apport esetén a vállalkozás pénzügyi műveletek bevételeként árfolyamnyereséget, vagy pénzügyi műveletek ráfordításaként árfolyamveszteséget számol el attól függően, hogy az ellenérték nagyobb vagy kisebb a könyv szerinti értéknél. Az értékvesztést ráfordításként, a visszaírást ráfordítást csökkentő tételként kell elszámolni.

Az árfolyamnyereség, árfolyamveszteség és az értékvesztés elszámolása, illetve visszaírása része az adózás előtti eredménynek és az adóalapnak, általában nem jár társasági adóalap-módosítással.
https://adozona.hu/jogtar/526_1996_LXXXI_torveny_tarsasagi_adorol

2. Nem realizált árfolyam-különbözet kimutatása, figyelembevétele az adóalapnál [Tao-törvény 7. § (1) dzs), 8. § (1) dzs)]

A külföldi pénzértére szóló részesedést a mérlegfordulónapi árfolyammal értékelni kell. Ha az értékelés során az árfolyamváltozás miatt nő a részesedés értéke, akkor az adózó nem realizált árfolyamnyereséget számol el, amellyel – adóévenként meghozott döntése alapján – csökkentheti az adóalapot. Az ilyen részesedés befektetett eszközök közül történő kikerülésekor (részbeni kikerülésekor, ideértve az értékvesztés elszámolását is a korábban levont összeg (részbeni kivezetés esetén arányos része) növeli az adózás előtti eredményt.

Ha a mérlegfordulónapi értékelés során az árfolyamváltozás miatt korábban csökkent a részesedés értéke, és a nem realizált árfolyamveszteséggel az adózó növelte az adóalapot (amelyet köteles alkalmazni, ha érvényesít csökkentő tételt), akkor a korábban növelő tételként figyelembe vett összeggel (részbeni kivezetés – például értékvesztés elszámolása – esetén arányos részével) csökkenti az adózás előtti eredményt.

A korábbival ellentétes módosítás oka, hogy a nem realizált árfolyam-különbözet az értékeléskor el lett számolva az eredménnyel szemben, csak – átmenetileg – nem képezett adóalapot (ha így döntött a vállalkozás) abból a megfontolásból, hogy az még nem volt véglegesnek tekinthető. Az ellentétes módosítással biztosított, hogy összességében a ténylegesen realizált árfolyamnyereség, árfolyamveszteség képezzen adóalapot.

Ha az adózó nem élt (nem minden adóévben élt) az adóalap-módosítással, akkor a nem realizált árfolyamnyereség része az adóalapnak, a nem realizált árfolyamveszteség pedig elismert ráfordítás.

Kivétel: Bejelentett részesedés kivezetése esetén a korábbi csökkentő tétellel nem kell növelni a korábbi növelő tétellel nem lehet csökkenteni az adóalapot. Ennek indoka, hogy a számviteli elszámolásból következően kivezetéskor már csak az elszámolt nem realizált árfolyam-különbözettel módosított könyv szerinti értékhez képest mutatható ki (realizált) árfolyamnyereség/veszteség.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy miként kell módosítani az adóalapot bejelentett részesedés érétkesítése, apportálása, ráfordítás elszámolása és más ügyletek esetén!