Ajándékok üzleti partnereknek, munkavállalóknak: milyen adófizetési kötelezettségekkel kell számolni?

Megosztás Tetszik

A karácsonyi időszakban számos vállalat dönt úgy, hogy ajándékkal köszöni meg munkavállalói vagy üzleti partnerei együttműködését. Az ajándékozás azonban nem minden esetben jár adómentességgel, ezért különösen fontos tisztában lenni az ajándékok adózási szabályaival, amelyek az ajándékozott személyétől és az ajándék értékétől is függenek. A legfontosabb tudnivalókat a Niveus foglalta össze.

Üzleti ajándék

Az üzleti ajándékok adózása kiemelt jelentőségű a cégek számára, hiszen a megfelelő konstrukció kiválasztásával akár magasabb értékű ajándék is adható változatlan költségszint mellett, vagy csökkenthető az ajándékozás teljes ráfordítása. Antretter Erzsébet, a Niveus adótanácsadási üzletágvezetője szerint az szja-törvény alapján üzleti ajándék adható üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében – például karácsonyi rendezvény alkalmával –, értékhatárra és alkalmak számára tekintet nélkül.

Üzleti ajándéknak minősülhet az ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított termék, szolgáltatás vagy utalvány. Tipikus példák lehetnek desszertek, italok, illetve meghatározott termékre vagy szolgáltatásra beváltható utalványok. Bizonyos termékek – például nemesfémek vagy ékszerek – csak abban az esetben adhatók ilyen formában, ha azok illeszkednek az adott vállalkozás tevékenységi köréhez. Lényeges szabály, hogy üzleti ajándék munkavállalók részére nem adható.

Csekély értékű ajándék

A munkáltatók évente legfeljebb három alkalommal adhatnak csekély értékű ajándékot munkavállalóiknak. Ezek az ajándékok lehetnek termékek, szolgáltatások vagy azokra beváltható utalványok. Ha az ajándék értéke nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát – 2025-ben ez 29 080 forint –, az adózás során az egyes meghatározott juttatások szabályai alkalmazandók.

Ha azonban az ajándék értéke túllépi ezt a határt, akkor az ajándék teljes összege munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. Ebben az esetben 15 százalék személyi jövedelemadót, 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot, valamint 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell utána fizetni.

Ajándéktárgy

A munkáltatók nagyobb értékű ajándéktárgyakkal is meglephetik munkavállalóikat vagy üzleti partnereiket. Ha az ajándékok átadására egyidejűleg több magánszemély részére szervezett, túlnyomórészt vendéglátást vagy szabadidős programot tartalmazó rendezvényen kerül sor, és az ajándéktárgyak értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát – 2025-ben 72 700 forintot –, akkor ezek egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, és kedvezményes adózás alá esnek.

Ha az ajándéktárgy értéke meghaladja a minimálbér 25 százalékát, illetve ha az átadás nem az említett rendezvény keretében történik, akkor az ajándék után összevont adóalapba tartozó, kvázi bérjövedelemként kell adózni.

Sport- és kulturális belépőjegyek, bérletek

Az szja-törvény lehetőséget biztosít arra, hogy sportrendezvényekre és kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegyeket és bérleteket adómentesen adjanak a munkáltatók a minimálbér összegéig – 2025-ben 29 080 forintig – hívja fel a figyelmet a Niveus szakértője. Ezek a juttatások nemcsak munkavállalók, hanem közeli hozzátartozóik vagy üzleti partnerek számára is biztosíthatók, ugyanakkor a megfelelő nyilvántartás vezetése elengedhetetlen.

Fontos kiemelni, hogy az adómentesség nem terjed ki az utalvány formájában biztosított belépőkre.

Általános forgalmi adó (áfatörvény)

Ha az ajándékozási cél már a beszerzéskor ismert, az ajándékokhoz kapcsolódó áfa nem helyezhető levonásba. Ha viszont a beszerzés az adóköteles tevékenység érdekében történik, és csak később születik döntés az ajándékozásról, akkor az áfa levonható.

Ebben az esetben is figyelemmel kell lenni a tételes levonási tilalmakra – például ételek és italok esetében –, valamint arra, hogy az ajándék átadásakor áfafizetési kötelezettség keletkezik. Kivételt képeznek az úgynevezett kis értékű termékek, vagyis azok, amelyek értéke nem haladja meg az 5000 forintot.

Társasági adó (Tao. tv.)

A vállalati ajándékozás költségei a társasági adó szempontjából jellemzően elismert költségnek minősülnek. Ez alól kivételt jelent, ha az ajándékozás nem kapcsolódik a cég vállalkozási tevékenységéhez. Ilyen esetben az ajándék értékét – a kapcsolódó közterhekkel együtt – a társasági adó alapját növelő tételként kell figyelembe venni.