Az ingatlanértékesítés adómentes esetei

Megosztás Tetszik

Ingatlan átruházása esetén vannak olyan esetek, amikor az idő múlására nem kell figyelemmel lenni, mivel az ingatlan átruházásából származó bevételből eredő jövedelem részben, vagy egészben adómentes az szja-törvény alapján. Az adómentes bevételeket az szja-bevallásban nem kell szerepeltetni.

Ingatlan átruházása tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján

Abban az esetben, ha a magánszemély más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján ingatlant, vagyoni értékű jogot ruház át tartás vagy járadékfolyósítás ellenében, akkor a magánszemély ebből származó jövedelme adómentesnek minősül.

Adómentesnek minősül a nyugdíjban részesülő magánszemély által központi költségvetési szervvel vagy helyi önkormányzattal kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés révén megszerzett vagyoni érték is (szja-törvény 1. sz. mell. 7.1.pont).

Házassági vagyonközösség megszüntetése

A házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a házastárs, bejegyzett élettárs által történő megváltásából származó jövedelem adómentes. A gyakorlatban ez azt jelenti, ha az egyik fél lemond a közös lakás őt megillető tulajdonrészéről és ezért cserébe a másik fél lemond az egyéb közös vagyon (például: festmény) őt megillető részéből a megváltott tulajdonrésznek megfelelő értékről, akkor ez az ingatlanátruházás adómentesnek minősül. Az adómentesség abban az esetben is fennáll, ha a tulajdonrész megváltása nem a közös vagyonból, hanem külső forrásból történik. Ha a magánszemély a tulajdonába került ingatlant eladná, akkor fontos azt is tudni, hogy a szerzés időpontja az ingatlanrész tekintetében az a nap, amikor az erről szóló okiratot az ingatlannyilvántartási hatósághoz benyújtották, azaz két szerzési időpont lesz (szja-törvény 1. sz. mell. 7.6. pont; 60. § (1) bek.).

Lemondás a lakás bérleti jogáról

Adómentes bevételnek minősül a helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásnak a bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés (ideértve a bérlakásból távozó bérlőtárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeget is), továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerinti kényszerbérlet megszüntetése esetén a más lakás biztosítása helyett a helyi önkormányzat által a bérlőnek fizetett térítés (szja-törvény 1. sz. mell. 2.2.pont).

A továbbakban a következőkről szól még a cikk:
♦ Gazdaság átadása
♦ Termőföld értékesítése
♦ Adósságrendezés