Stagnáló gazdasági környezet: milyen lehetőségekkel bír egy kkv?

Megosztás Tetszik

2025-re a magyar kormány a GDP-növekedést eredetileg 3,4  százalékra várta, ám a legfrissebb adatok alapján ezt már 1  százalékra mérsékelték. Bár talán a recessziót sikerül elkerülni, de az szinte már biztos, hogy a tényleges növekedés elmarad a tervezettől. Ugyanakkor ilyen környezetben is különösen fontos a kkv-k számára a tudatos pénzügyi tervezés – hangsúlyozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

Kinek kell tervezéssel foglalkozni? A Niveus szerint egy kisebb vállalkozásnál nem feltétlenül állnak rendelkezésre azok az erőforrások, amelyek egy komolyabb tervezéshez szükségesek, de a középvállalkozási mérettől (50 fő felett) ez már szinte elengedhetetlen. Azt is érdemes hozzátenni, hogy főleg annak a kkv-nak kell terveznie, akinek komoly árfolyamkitettsége, vagy hitelkitettsége van, illetve amely cég beruházást tervez.

Bagdi Lajos szerint gyakori hiba a pénzügyi tervezésnél, hogy az sokszor nincs tudatosan átgondolva, nincs erre külön erőforrás allokálva. Sok kkv a könyvelésre bíz olyan tervezési feladatot, amelyre azok – speciális ismeretek hiányában – nem tudnak megfelelő választ adni.

Első körben – feltételezve, hogy lesz pozitív eredményük – a cégeknek érdemes alaposan feltérképezni a társaságiadó-kedvezményeket. Ha egy kkv fejlesztést tervez, elsődlegesen a fejlesztési adókedvezmény merülhet fel, amely keretében akár a társasági adó 80 százalékáig igénybe vehető a kedvezmény, de ez csak előzetes bejelentés után érvényesíthető. Amennyiben egy vállalkozás a beruházását nem saját forrásból kívánja megvalósítani, úgy a kkv-k beruházási hiteléhez kapcsolódó adókedvezmény is elérhető. Ha a társaságnál bármilyen energiahatékonysági beruházás várható (pl. világításkorszerűsítés, géppark lecserélése, ingatlanon végzett beruházás), úgy az ezzel kapcsolatosan 2017 óta elérhető adókedvezmény alkalmazása is felmerülhet. Kutatás-fejlesztési tevékenység esetén pedig a világviszonylatban is kedvező K+F adózási környezet jelenthet segítséget – jegyezte meg Bagdi Lajos.

A vállalkozásoknak ugyanakkor az elérhető támogatásokat is érdemes áttekinteniük: Feltörekvő kkv-k számára a Demján‑program keretében kapacitásbővítésre és digitális átállásra akár 600 millió forint kamatmentes hitel is igényelhető, amelyhez 30 százalékban vissza nem térítendő támogatás is járhat. A támogatásra azok a növekedő, beszállítóként vagy exportőrként működő kkv-k jogosultak, amelyek legalább három lezárt üzleti évvel rendelkeznek, öt főnél több munkavállalót foglalkoztatnak, és az előző üzleti évben meghaladták a 100 millió forintos nettó árbevételt. Érdemes egyúttal áttekinteni az egyéb pályázati lehetőségeket, mert további uniós és hazai támogatások is igényelhetők, főként munkahelyteremtéshez, termelékenység-növeléshez, vagy energiahatékonysági beruházásokhoz. A Niveus szerint megfontolandó kombinálni az adókedvezményeket és a támogatást – így a fejlesztés finanszírozása hatékonyabb lehet. Az adókedvezmények és a támogatási programok sokszor nem összeegyeztethetetlenek – de a támogatáshalmozódás szabályait be kell tartani.

A tervezésnél különösen kritikus a munkaerő-tervezés recessziós vagy stagnáló környezetben. Fontos a bérköltségek optimalizálása, például kiva választásával a szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség csökkenhet. A kiva különösen előnyös a magas bérhányaddal működő cégek számára, mert a társasági adó mellett a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adót is kiváltja – hívta fel a figyelmet a Niveus szakértője.

Az export- és/vagy importérzékeny kkv-k számára az árfolyamtervezés szintén elengedhetetlen. Elemzői várakozások szerint a forint 2025-ben az euróhoz képest a 395–420 forint közötti sávban mozoghat – némi gyengülési kockázattal, amelyet a cégeknek az árképzésükben figyelembe kell venni (adott esetben rögzíteni az importárakat és árfolyamváltozástól függővé tenni az exportárakat).

A kamatkörnyezet változása is kihathat a kkv-k életére, ezért figyelemmel kell kísérni az inflációs és kamatkörnyezetet is. Az MNB irányadó kamata jelenleg 6,5 százalék, kamatcsökkentés legkorábban ősszel prognosztizálható, az is csak kis mértékű lesz várhatóan. Ez a hitelezést és így a beruházások finanszírozhatóságát is befolyásolja – ezt is be kell építeni a pénzügyi tervbe.

Végezetül fontos megjegyezni, hogy ha a növekedés ténylegesen elmarad, a kkv-k számára a likviditás megőrzése és előrejelzése kulcsfontosságú. Ezzel összefüggésben cash flow-tervet érdemes készíteniük, és tartalékolási stratégiát kell kialakítaniuk az esetleges váratlan bevételkiesésre.