Átalakulás, egyesülés: így lehet adó- és illetékmentes

Megosztás Tetszik

Azonos tulajdonosi körrel rendelkező kft., illetve bt. összevonásán gondolkodnak a tulajdonosok, aminek eredményeképpen egy rt.-t szeretnének létrehozni. A kft. egy kereskedelemmel foglalkozó, nagy árukészlettel rendelkező cég, a bt.-nek pedig jelentős ingatlanvagyona van. Hogyan lehetne a tervezett átalakulást megvalósítani, hogy minél kevesebb adó- és illetékvonzata legyen az egyesítésnek? Mire kell figyelni ezzel kapcsolatban? – kérdezte olvasónk. Az rt.-ben – a tervek szerint – a tulajdonosokon kívül munkavállaló is szerezhetne részvényt. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.

Gazdasági társaságok egyesülésekor általános forgalmi adó, társasági adó és illeték kötelezettség merülhet fel. Ha azonban teljesülnek a vonatkozó törvényekben előírt feltételek, akkor az egyesüléskor a jogelőd mentesülhet ezen kötelezettségek alól.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 17. paragrafusának (2) bekezdése szerint ennek feltétele, azaz nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, feltéve, hogy az áfatörvény 18. paragrafusának (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott feltételek szerint történik. Az áfatörvény 18. paragrafusának (1) bekezdése a következő feltételeket követeli meg (a (2) bekezdés az átalakulás esetéről nem rendelkezik):

A vagyonszerző

a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;

b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek - a (2) bekezdésben említett eltéréssel - a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;

c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 16. paragrafus (2) bekezdésének a) és d) pontja, valamint a (9)–(11) bekezdések rendelkeznek arról, hogy a jogelődök mely esetben mentesülnek a társaságiadó-kötelezettség alól. Ennek feltétele, hogy az egyesülés a Tao. 4. paragrafus 23/a pontjának a) pontja szerint kedvezményezett átalakulásnak minősüljön.

Ehhez adott esetben az a feltétel teljesül, hogy a jogelőd(ök) és a jogutód is társaságnak minősülnek a Tao 4. paragrafusának 32/a pontja szerint. Teljesül továbbá a készpénzfizetési korlát is, mivel a kft.-tagok részére készpénz nem fizethető.  Meg kell azonban felelni annak az előírásnak is, hogy a jogelőd tagja az egyesülés keretében a jogutódban részesedést szerez, kivéve azt a tagot, aki/amely nem kíván a jogutódban részt venni. A munkavállalói részvényszerzés nem zárja ki, hogy az egyesülés kedvezményezett átalakulásnak minősüljön.

 Ha a jogelődök, vagy az egyik jogelőd az eszközöket és a kötelezettségeket átértékeli, akkor – az adóalap módosítására előírt rendelkezés szerint [Tao. 16. § (11) bekezdés], mintha az egyesülés nem történt volna meg – a jogutód utólag "megfizeti" a felértékelés utáni adót, oly módon, hogy az eszközök felértékelésnek megfelelő bekerülési értéke nem jelenhet meg adóalap-csökkenésként. 

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. paragrafus (1) bekezdésének g) pont alapján a vagyonátruházási illeték alóli mentesség feltétele, hogy az egyesülés a Tao. szerint kedvezményezett átalakulásnak minősüljön, azaz a jogutód a vagyont kedvezményezett átalakulás keretében szerezze meg.