Adóalap-kedvezmények kis- és középvállalkozások részére

Megosztás Tetszik

Kétrészes cikkünk második írása a kkv-k által a társasági adóalap meghatározásakor érvényesíthető kedvezmények (adóalapot csökkentő tételek) igénybevételének feltételeit és az esetleges szankciókat mutatja be.

Kétrészes cikkünk első részét ITT olvashatja el.

Jogi háttér

♦ a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény),

♦ az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (Atr.),

♦ a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014. (július 17.) Bizottsági rendelet (csoportmentességi rendelet), 

♦ az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013. (december 18.) Bizottsági rendelet (de minimis rendelet),

♦ az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 702/2014. (június 25.) Bizottsági rendelet (mezőgazdasági csoportmentességi rendelet).

Adóalap-módosítás beruházás alapján

Adóalap-csökkentés

A tao-törvény 7. § (1) bekezdés zs) pont, illetve (11) bekezdés szerint az adóév utolsó napján kkv-nak minősülő társasági adóalanynak, ha valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adóév egészében kizárólag magánszemély volt, lehetősége van az adóalap-csökkentésre maximum az adóévi adózás előtti nyereség mértékéig.

Nem akadálya az adóalap-csökkentésnek, ha az adózó visszavásárolt saját részesedéssel rendelkezik, illetve, ha MRP van a tagjai, részvényesei között.

Csökkentésként a következő célú tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében az adóévben beruházásként vagy immateriális jogként állományba vett eszközre az adóévben elszámolt összeg vehető figyelembe:

♦ a korábban még használatba nem vett (új) ingatlan értéke;
♦ a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz értéke;
♦ az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke;
♦ korábban még használatba nem vett (új) szoftvertermékek felhasználási joga;
♦ szellemi termék bekerülési értéke.

Nem csökkenthető az adóalap a következőkkel:

♦ az üzemkörön kívüli ingatlanra elszámolt beruházással, bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értékével;
♦ az ültetvény bekerülési értékével, bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értékével;
♦ a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékével, ha a cserére visszaadott eszközre az adózó alkalmazta az adóalap-csökkentést.

A kedvezményről az adózó dönt, amelyből az is következik, hogy ha nem élt ezzel az adóévi adóbevallásban, akkor azt önellenőrzéssel utólag nem érvényesítheti.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja milyen esetekben kell növelni az adóalapot, vagy mikor képezhetnek a kkv-k fejlesztési tartalékot, illetve mi a feltétele a  létszámnövelés alapján mikrovállalkozásoknak adott kedvezmény igénybevételének!