Adó- és illetékkötelezettség osztalék elengedésekor

Megosztás Tetszik

Kft. évekkel ezelőtt osztalék kifizetését szavazta meg, viszont a cég nem áll úgy anyagilag, hogy ennek eleget tudna tenni. A tagok úgy határoztak, hogy elengedik az osztalékot. Keletkezik-e bármelyik félnek illeték-, illetve adófizetési kötelezettsége? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Így a ki nem fizetett osztalék kis kerülő úttal került bele az elengedés évének eredménytartalékába.

Ezt a kerülőutat szüntette meg a 2021. január 1-jétől életbe lépett új szabály, azzal, hogy kikerült a taotörvény adóalap-csökkentési technikájából a ki nem fizetett osztalék elengedése, és közvetlenül kerül az eredménytartalékba.

Ezzel összhangban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 37. paragrafus (1) bekezdésének h) pontja kimondja, hogy az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni.

Ekkor a kft.-nél a kötelezettség az eredménytartalékkal szemben szüntethető meg az Szt. 37. paragrafus (1) bekezdésének h) pontja alapján. Tekintettel arra, hogy az elengedés nem jelenik meg az eredményben, emiatt adóalap és így társaságiadó-kötelezettség sem keletkezik a kft.-nél.

Az illetéktörvény 17. paragrafus (1) bekezdésének t) pontja szerint mentes az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, de az Itv. 91. paragrafusának (5) bekezdése szerint be kell jelenteni az adóhatósághoz.

Ha a tag részéről az osztalékkövetelés elengedése kapcsolt vállalkozása javára történik, az elengedett osztalék összegével az adózás előtti eredményét a tagnak meg kell növelnie, figyelemmel a taotörvény 8. paragrafus (1) bekezdésének h) pontjára.