A fejlesztési adókedvezmény és más adóösztönzők együttes alkalmazása. Tilalmak és lehetőségek

Megosztás Tetszik

A beruházások tervezésekor a hazai társasági adórendszerben elérhető kedvezmények szinergiájának kiaknázása kulcsfontosságú pénzügyi előnyt jelenthet. Ugyanakkor a „kettős előny tilalma” – mely szerint ugyanazon ténybeli alapon csak egy jogcímen vehető igénybe kedvezmény – jelentős korlátot szab a lehetőségeknek. Az alábbiakban áttekintjük, mely ösztönzők férnek meg egymás mellett, és hol kényszerül választásra a vállalkozás.

Amikor a törvény kifejezetten tiltja az együttes alkalmazást

Bizonyos speciális célú beruházások esetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao. tv.) deklaráltan kizárja a fejlesztési adókedvezménnyel (Tao. tv. 22/B §) való párhuzamos igénybevételt ugyanazon projekt tekintetében:

● Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások: A Tao. tv. 22/E § (11) bekezdése értelmében ez a kedvezmény nem alkalmazható együtt a fejlesztési adókedvezménnyel.

● Villamosenergia-tárolók létrehozása: Hasonló a tiltás a 22/H § (15) bekezdése alapján, amely a fejlesztési és az energiahatékonysági adókedvezménnyel való együttes alkalmazást is tiltja.

Fejlesztési tartalék: adóhitel és adókedvezmény kapcsolata

A saját forrásból megvalósuló beruházások kedvelt eszköze a fejlesztési tartalék képzése. Adószakmai szempontból megállapítható, hogy a fejlesztési tartalék feloldása és a fejlesztési adókedvezmény érvényesítése között nincs jogszabályi akadály. Mivel a tartalék képzése lényegében egy adóhitel (előrehozott értékcsökkenési leírás), a fejlesztési adókedvezmény pedig a számított adót csökkenti, a kettő egyazon beruházás keretében is érvényesíthető.

Cikkünkben a továbbiakban a következőkről olvashat:

♦ Stratégiai összehasonlítás: Melyiket válasszuk?

♦ Összefoglaló táblázat a beruházási kedvezményekről