Ügyvezetés ellátása külföldről távmunkában

Megosztás Tetszik

Olvasónk külföldről (Madeiráról) végzett távmunkával kapcsolatosan tett fel kérdéseket az Adózóna oldalán, melyekre Antretter Erzsébet a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: külföldről (Madeiráról) végzett távmunkával kapcsolatosan szeretném a szakvéleményét kérni! Az érintett személy egy magyar kft. egyik tulajdonosa, aki egyben a társaság egyik ügyvezetője is alkalmazottként. A társaságnak van másik ügyvezetője is. Az érintett ügyvezető szakmai feladatokat is ellát. A cégnek budapesti székhelye van. A tulajdonos ügyvezetőnek budapesti bejelentett lakcíme van. A cég kivaalany, IT-fejlesztési tevékenységet végez.

A munkát elsősorban online végzik a kollégák, részben home office-ban, részben a társaság székhelyén, részben ügyfeleknél. Csak magyarországi ügyfelekkel és alvállalkozókkal dolgoznak, Madeirán/Portugáliában ügyfelük, alvállalkozójuk nincs. Az ügyvezető szeretné a távmunkát egyelőre határozatlan ideig Madeiráról végezni. A munkavégzés helye egy lakás lesz, amelyet magánszemélyként bérel. Portugáliában egyébként a cég nem végez tevékenységet. Kérdésink a következők:

• Kell-e Madeirán tartózkodási helyet bejelentenie, ahonnét a munkavégzés történik majd?
• Ez a tervezett távmunka a fenti részletekkel működik-e az A1-es dokumentummal, portugál telephely és adókötelezettség keletkezése nélkül?
• Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége és telephelye Madeirán az érintett társaságnak?
• Keletkezik-e portugál adóügyi illetősége a cégnek?
• Milyen szja-, illetve társadalombiztosítási kérdések merülhetnek fel a fenti helyzetben?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Feltett kérdéseivel kapcsolatban véleményem a következő.

Személyi jövedelemadó

Mivel a tényállás szerinti esetben a magánszemély ügyvezetői és egyéb szakmai tevékenységét a magyar székhelyű társaságnál munkaviszony keretében látja el, a Magyarország és Portugália között hatályban lévő kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 15. cikkének 1. pontja alkalmazandó, amely alapján a fizetés, a bér és más hasonló díjazás, amelyet az egyik szerződő államban belföldi illetőségű személy nem önálló munkára tekintettel kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkavégzés a másik szerződő államban történik. Amennyiben a munkát ott végzik, az abból származó díjazás ebben a másik államban adóztatható.

Az Egyezmény hivatkozott rendelkezése alapján munkaviszonyból származó jövedelem esetén az adózás helyét főszabályként tehát a munkavégzés helye határozza meg. Azaz a magyar illetőségű magánszemélyek által külföldön végzett munka ellenértéke a külföldi államban lesz adóköteles.

A főszabály alól azonban kivételt képeznek az Egyezmény 15. cikk 2. pontjában található rendelkezések. Ezek alapján amennyiben a magyar magánszemély a munkát a külföldi államban végzi, de

• a külföldi államban való tartózkodás hossza bármely 12 hónapos időszakban nem haladja meg a 183 napot, és
• a díjazást olyan munkáltató fizeti (vagy olyan munkáltató nevében fizetik), amely nem bír illetőséggel a munkavégzés helye szerinti államban, és
• a díjazás költségét nem a munkáltatónak a munkavégzés helye szerinti államban lévő telephelye viseli,

akkor a jövedelem adóztatásának joga az illetőség szerinti államban marad.

A fentiek értelmében mivel a tényállás szerint a magánszemély a távmunkát határozatlan ideig (tehát egy éven belül 183 napot meghaladóan) Madeiráról tervezi végezni, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik Portugáliában a helyi szabályok szerint.

Az Egyezmény 23. cikkének a) (i) pontja értelmében amennyiben a Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelmet élvez, amely az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban Portugáliában adóztatható, Magyarország mentesíti az ilyen jövedelmet az adózás alól. Tehát, ha Portugália a saját belső joga alapján megadóztatja a magyar ügyvezető Magyarországról származó jövedelmét, Magyarországon már személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezik a magánszemélynek.

Társadalombiztosítási járulék

A EU koordinációs rendelet előírásai alapján társadalombiztosítási járulékot csak egy uniós tagállamban kell fizetni. Főszabály szerint a társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség abban az államban keletkezik, ahol a tevékenységvégzés legalább 25 százaléka megvalósul. Ugyanakkor a tagállamok eltérhetnek a főszabálytól. Ilyen esetekben a munkáltató szerinti állam illetékes hatóságához szükséges kérelmet benyújtani, amely ha kiállítja az A1-es igazolást, úgy a másik államban már nem kell a járulékot megfizetnie a magánszemélynek.

Jövedelemadó-telephely

Az Egyezmény 5. cikkének 5. pontja értelmében ha egy személy – kivéve az olyan független képviselőt, akire a 6. bekezdés rendelkezései alkalmazandók – egy vállalkozás érdekében tevékenykedik, és felhatalmazása van arra – amellyel rendszeresen él –, hogy a vállalkozás nevében az egyik szerződő államban szerződéseket kössön, akkor ez a vállalkozás olyan vállalkozásnak tekintendő, amelynek telephelye van ebben az államban minden olyan tevékenység tekintetében, amelyeket ez a személy a vállalkozás érdekében végez, kivéve, ha az ilyen személy tevékenysége azokra a 4. bekezdésben említett tevékenységekre korlátozódik, amelyek, ha azokat egy állandó üzleti helyen keresztül fejtenék ki, nem tennék ezt az állandó üzleti helyet telephellyé azon bekezdés rendelkezései értelmében.

Az egyezmény hivatkozott pontja alapján a magyar társaságnak akkor keletkezne jövedelemadó-telephelye Portugáliában, amennyiben folytatna ott gazdasági tevékenységet, és a magyar ügyvezető a szerződési feltételek tárgyalásában részt venne, továbbá a társaság nevében szerződéseket kötne. Amíg gazdasági tevékenység nem valósul meg Portugáliában, a magánszemély távmunkája következtében a magyar székhelyű társaságnak feltehetőleg nem keletkezik telephelye és adófizetési kötelezettsége Portugáliában.

A fentiek mellett megjegyzem, hogy a külföldi munkavégzés helyéül szolgáló ingatlant adózási szempontból nem szükséges tartózkodási helyként bejelenteni.