Magyar-amerikai kettős állampolgár foglalkoztatása távmunkában: adózási és bevallási kérdések

Megosztás Tetszik

Magyarországi belföldi székhellyel rendelkező vállalkozás megbízási szerződéssel kettős – magyar-amerikai – állampolgárt alkalmaz. Adózási és bevallási kérdések merültek fel olvasónkban ezzel kapcsolatban, amelyeket Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt meg az Adózóna oldalán.

A kérdés részletesen így hangzik: magyarországi belföldi székhellyel rendelkező társaság (USA-ban nincs telephelye) megbízási szerződést kötne egy kettős, azaz magyar-amerikai állampolgársággal (egyben magyar lakcímmel) rendelkező magánszeméllyel. Megbízási szerződése alapján a tevékenység, vagyis a bázistevékenység, végzési helye az USA-ban lenne, viszont konzultációs céllal ezen magánszemély kötelezett lenne a megbízó felhívására Magyarországon is személyes megjelenésre feltehetően évente 1–2 alkalommal. Az alábbi kérdéskörökben kérnénk állásfoglalását!

• A magánszemélynek adózási, illetve bevallási kötelezettsége miként alakul a kettős adóztatást elkerülő egyezmény hiányában (szja-bevallás, beszámítás lehetőség stb.)?
• Kifizetőként mindenképp szükséges-e a magánszemély megbízási díjából adót levonni, illetve az adott havi 08-as bevallásban szerepeltetni a kifizetőtől származó jövedelmet (ha igen, a magánszemély „M” lapjának melyik sorában kellene feltüntetni ezen jövedelmet?), a kifizetői igazolás (M30) kiadása miként alakulna, figyelembe véve az szja-törvény ezen bekezdését: 46. § (2) Nem terheli adóelőleg: e) * a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye azzal, hogy az a)–e) pontokban említett jövedelmek adóját a magánszemély az adóbevallásban állapítja meg és az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Önálló tevékenységnél a jövedelemszerzés helye a magánszemély illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély az önálló tevékenységet telephelye (állandó bázisa) útján folytatja, akkor a telephely (az állandó bázis) fekvése szerinti állam.

A kérdésben szereplő magánszemély magyar adóilletőségűnek tekintendő a magyar lakcím miatt, ezért Magyarországon adókötelezettsége keletkezik. A jövedelem fő megközelítésben Magyarországról származik, ezért a magyar illetőségű személy Magyarországról származó jövedelme után Magyarországon kell az adót megfizetni. Abban az esetben, ha a tevékenység végzéséhez az Egyesült Államokban állandó bázis áll fenn, akkor ezt célszerű a megbízási szerződésben rögzíteni, ugyanis ebben az esetben a külföldi napokra jutó díj összege külföldről származik. Ez utóbbi esetben Magyarországon szja-előleget nem kell fizetni, csak a magyar munkavégzésre jutó díj összege után.

A magyar részt az önálló tevékenységre vonatkozó általános rendelkezések szerint kell bevallani a 08-as bevallásban. Míg amikor a tevékenységvégzés helye az Egyesült Államok, akkor az ön által hivatkozott rendelkezés értelmében nem kell szja-előleget levonni. A 08-as bevallás 315-ös sorában kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem soron kell a jövedelmet bevallani. Az M30-as igazoláson is ennek megfelelő tartalmú sorban kell majd a jövedelmet szerepeltetni és a levont előlegnél csak a magyar napokra jutó jövedelemből levont előleg szerepel.

A magyar szja-bevallásban adóév végén a jövedelmet be kell vallani, mint külföldön adózott, de a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján a belföldi adóalapba is beszámító jövedelmet.

Ha az adóévi összevont adóalapnak az Egyesült Államokból származó jövedelem is részét képezi, amely után a magyar illetőségű magánszemély a jövedelemszerzés helye szerinti államban, azaz az Egyesült Államokban jövedelemadót fizetett, a számított adót csökkenti a jövedelem után ott megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó.

Fontos, hogy nemzetközi szerződés hiányában nem vehető figyelembe a külföldön megfizetett jövedelemadó azon jövedelmet terhelő adóval szemben, amely esetében a jövedelemszerzés helye belföld, azaz amikor a magánszemély Magyarország területén dolgozott. Továbbá nem vehető figyelembe a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár [szja-törvény 32. § (1) bekezdés].