Külföldi befektetésekből származó jövedelmek bevallása 2. rész: osztalék adózása

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

Cikksorozatunk első részében a kamat bevallására vonatkozó rendelkezéseket ismertettük, a második részben pedig a külföldről kapott osztalékjövedelmek bevallására vonatkozó tudnivalókat foglaljuk össze.

A külföldi kifizető az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) értelmében nem minősül kifizetőnek, ezért az osztalékjövedelem utáni adó megállapítása, megfizetése és bevallása a magánszemély kötelezettsége. Ez alól kivételt jelent, ha a külföldről származó, belföldön adóköteles osztalékot belföldi illetőségű megbízott közreműködésével írják jóvá. Ilyen esetben a magyar pénzintézet, befektetési szolgáltató által kiadott igazolás tartalmazza a külföldi osztalék összegét, az abból külföldön levont adót, és amennyiben részben magyar adókötelezettség is keletkezik, akkor a kifizető le is vonja az adót.

Cikkünk előző része: Külföldi befektetésekből származó jövedelmek bevallása. 1. Külföldi kamatjövedelmek adózása

Az szja-törvény 66. paragrafusa tételesen felsorolja, mely jövedelmek minősülnek osztaléknak. Ezek között található a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelemkifizetés [szja-törvény 66. § (1) bekezdés ac) pont].

Az osztalék megszerzésének időpontja az a nap, amikor az osztalékot jóváírják a magánszemély számláján. A jövedelmet abban az esetben is megszerzi a magánszemély, ha az osztalékot azonnal újra befekteti.

Átváltási szabály

A külföldi pénzintézettől kapott igazolások alapján osztalék címén kapott bevétel összegét forintra át kell váltani. A külföldi pénznemben megszerzett jövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni, és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni. Tehát ez esetben sem lehet figyelembe venni a megelőző hó 15-ei árfolyamot, sőt a külföldön megfizetett adó forintra történő átváltásakor nem alkalmazható a december 31-én érvényes árfolyam sem.

Az adó mértéke

Az osztalékjövedelem után

‒ az szja mértéke 15 százalék, melyből részben, vagy egészben levonható – bizonyos megkötöttségek mellett – a külföldön igazoltan megfizetett adó;

‒ a magánszemélynek 13 százalékos szochokötelezettsége is felmerülhet. Az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személynek a szochotörvény 1. paragrafus (1)–(3) bekezdései szerinti (összevonás alá eső) és az 1. paragrafus (5) bekezdésének a)–e) pontjai szerinti (forrásadós) jövedelmei a tárgyévben el nem érik a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. Ez a 2024. évi bevallásnál 266 800 forint × 24 = 6 403 200 forintot jelent.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük a külföldön megfizetett adó beszámítására, a külföldi osztalék bevallására vonatkozó szabályokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Telekértékesítés áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Orvosi gép vásárlása fordított vagy egyenes áfás?

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 március
H K Sze Cs P Sz V
24 25 26 27 28 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink