Lekvár-, szörp-, zöldség- és gyümölcsárusítás – ezt kell tudni az adózásról

Megosztás Tetszik

Beindult a szezon. A különböző piacokon, vásárokon, a közutakon, gyakran találkozunk a lekvárok, szörpök, savanyúságok, zöldségek és gyümölcsök árusításával. Nézzük, mire kell figyelni adózási szempontból!

Feltételezhető, hogy a zöldség és a gyümölcs, valamint az előállított termékek alapanyaga a saját gazdaságban, azaz a kertben termett, így fontos említést tenni arról, hogy ezeket a finomságokat őstermelőként érdemes értékesíteni. E jogállás megszerzésében falugazdász működik közre. 2021-től mindenki átalányadózónak minősül. Ha nem akarja ezt az adózási módot választani, akkor a NAV-nál ezt jeleznie kell az adószám kiváltásakor, a T101-es nyomtatványon.

A nyomtatványok az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) mellett az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) is elérhetők (https://onya.nav.gov.hu).

Miért előnyös az őstermelői jogállás?

A mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét. Ha a bevétel az éves minimálbér felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni.

A mezőgazdasági őstermelőnek – függetlenül attól, hogy a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg – az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben – 2025-ben – nem haladja meg az éves minimálbér felét, azaz 1 744 800 forintot. Ha a bevétel ezt meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti, az említett készítmények előállításával kapcsolatban mi minősül jövedelemnek, és milyen adókötelezettséggel jár.