A kis mennyiségű élelmiszer-előállító és értékesítő kategóriába sorolható őstermelőknek fontos figyelniük az e tevékenységre vonatkozó – olykor változó – mennyiségi és területi korlátokra, mert különben adózási előnyöket veszíthetnek. Táblázatban is összefoglaltuk a besorolási szempontokat.
Beindult a szezon. A különböző piacokon, vásárokon, a közutakon, gyakran találkozunk a lekvárok, szörpök, savanyúságok, zöldségek és gyümölcsök árusításával. Nézzük, mire kell figyelni adózási szempontból!
Súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai és dokumentációs hiányosságokat tapasztaltak egy csemői kistermelőnél tartott ellenőrzésen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A feltárt jogsértések miatt az állatállományt forgalmi korlátozás alá vonták, az élelmiszer-előállítói tevékenységet pedig azonnali hatállyal felfüggesztették a szakemberek. Az akció során több mint 5 tonna élelmiszert, valamint állati mellékterméket vontak ki a forgalomból – tette közzé honlapján a Nébih.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még 2020 decemberében tárta fel, hogy a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. (Spar) visszaélt a jelentős piaci erejével a magyar beszállítók kárára. A GVH ezért egy mintegy 1,7 milliárd forintos, a hazai beszállítókat, illetve kkv-kat támogató intézkedéscsomag végrehajtását rendelte el. A most zárult utóvizsgálat ennek értékelésére irányult. Kiderült, hogy a GVH beavatkozása elérte a célját, a Spar ugyanakkor mulasztásokat követett el a végrehajtott intézkedések igazolásával kapcsolatban, ezért 5 millió forint bírságot kell fizetnie – írja honlapján a GVH.
Írásunkban összefoglaltuk, ki minősül kistermelőnek, ezen belül ki tartozik az I. és ki II. kategóriába, mi számít kis mennyiségű értékesítésnek az egyes kategóriákon belül, illetve ezek a kistermelők hova, mit, milyen mennyiségben és milyen feltételekkel értékesíthetnek.
Tisztelt Szakértő! A családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja a tevékenységét. Kizárólag termeléssel foglalkozik, így a családi gazdaságra vonatkozó szabályok szerint számolja el jövedelmét. Mivel van érvényes egyéni vállalkozói igazolványa, ezért úgy tudom legalább a minimálbér után kell járulékot fizetnie. Kistermelőnek minősül. Ha megszüntetné az egyéni vállalkozását, akkor fizethetne a kistermelőkre vonatkozó kedvezményes járulékot (előző évi bevétel 20 százaléka után 4+10 százalékot). Viszont úgy döntött hogy nem a minimálbér után hanem havi 300 000 forint után fizeti meg a járulékokat. Dönthet így? Mivel nem egyéni vállalkozóként fog elszámolni az szja-bevallásában, így a járulék alapja nem számolható el költségként? Ezt egyéni vállalkozóként vállalkozói kivétként elszámolhatná, de így nem jelent költséget a havi 300 000 forint?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték