Versenyképesebbé válhatnának a magyar zöldségtermelők, és tovább fehéredhetne az agrárszektor a fordított áfa bevezetésével. A szektort sújtó áfacsalásokat ugyanis leginkább ezzel a módszerrel lehetne gyorsan és a leghatékonyabb visszaszorítani, illetve a hazai áruk kereskedelmi pozíciója is javulna – derült ki a 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából.
Egy tízemeletes csepeli panelház egy földszinti lakásában, a Kossuth Lajos utca 62. szám alatt valószínűleg egyedülálló gazdaságtörténeti bravúrt hajtott végre Danó Krisztián. A 44 éves ózdi férfi 2024. áprilisában 3 millió forinttal a zsebében bejegyeztette erre a címre a Reszort Placc Kft. nevű, főtevékenysége szerint zöldség- és gyümölcs-nagykereskedelemmel foglalkozó cégét (a hivatalos bejegyzés április 16-án volt) – írja a 444.hu.
Beindult a szezon. A különböző piacokon, vásárokon, a közutakon, gyakran találkozunk a lekvárok, szörpök, savanyúságok, zöldségek és gyümölcsök árusításával. Nézzük, mire kell figyelni adózási szempontból!
Több mint négy tonna szabálytalanul szállított zöldségre bukkantak a pénzügyőrök az M5-ös autópálya egyik pihenőjében, a rakományt végül a Szegedi Vadaspark állatai kapták meg – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán az MTI-t.
Egyre tudatosabban vásárolnak a magyarok, sokkal jobban odafigyelnek a termékek, így a zöldségek és gyümölcsök mennyiségére is a fogyasztók a mindennapos kiadások emelkedése miatt – derül ki az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából. Az eddiginél is erőteljesebb az a trend, hogy az akciók tudnak lényeges elmozdulást hozni a fogyasztásban.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy az őstermelőnek EPR-kötelezettsége keletkezik-e a gyümölcs/zöldség értékesítése során felhasznált papírzacskók után, továbbá abban az esetben, ha lekvárt értékesít üvegben (tetővel együtt), ami újrahasznosítható csomagolás. Olvasói kérdésre Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.
A kötelező akciózást 2023. június 1. és 2023. szeptember 30. között kötelesek bevezetni a kereskedők. Akciós időszaknak minősül a hét csütörtöki napján 0 órától a következő hét szerdai napján 24 óráig terjedő időtartam, vagy a kereskedő által szabadon választott, egybefüggő 168 óra időtartam – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
Mintegy 200 kockázatos termék miatt kellett Magyarországon intézkedni a múlt évben az EU-s riasztási rendszer adatai alapján. Az országot érintő ügyek elsősorban baromfihúshoz és abból készült termékekhez, zöldségekhez és gyümölcsökhöz, fűszerekhez, valamint étrend-kiegészítőkhöz kapcsolódtak. Az esetek 86 százaléka külföldi előállítású terméket érintett – emelte ki kedden kiadott előzetes évösszefoglaló közleményében Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletéért felelős helyettes államtitkára.
Félmilliárd forintnyi áfát csalt el egy zöldség- és gyümölcskereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, tizenkilenc gyanúsítottal szemben költségvetési csalás miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – közölte a hatóság szerdán a Facebook-oldalán.
Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak átlagosan 61,0 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az emelkedés üteme az augusztusi 2,2 százalékpont után 8,1 százalékponttal ugrott meg – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken megjelent legfrissebb adataiból.
A tavaszi szezonális élelmiszerlánc ellenőrzésre országszerte március 21. és április 18. között került sor a Nébih irányításával. Az elrendelt fokozott hatósági felügyelet célja, hogy ismeretlen eredetű, nem biztonságos, vagy nem megfelelő minőségű élelmiszer ne kerülhessen a fogyasztók asztalára a húsvéti időszakot megelőző megnövekedett forgalom mellett sem – közölte honlapján a Nébih. A 2750 ellenőrzés során az ellenőrök 35 alkalommal figyelmeztetést, 197 esetben bírságot alkalmaztak szankcióként a feltárt szabálytalanságok miatt, és összesen csaknem 13 millió forint bírságot szabtak ki.
Az Európai Bizottság november 3-ai döntésével a „Fertőd vidéki sárgarépa” elnevezés uniós oltalomban részesült. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 78-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők száma: 28 élelmiszer, 38 bor és 12 pálinka elnevezése védett az EU területén.
Az Európai Bizottság rendkívüli intézkedéseket fogadott el a bor-, zöldség- és gyümölcságazat segítésére, az intézkedések közé egyebek mellett a kockázatkezelési alapok, valamint a termelői szervezeteknek nyújtott fokozott támogatás tartozik - erről tájékoztatott az uniós bizottság szerdán.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték