Adócsomag: ezek a mezőgazdasági gazdálkodókat érintő legfontosabb változások

Megosztás Tetszik

Az Országgyűlés elfogadta, és kihirdették az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvényt, melynek a kamarai tagságot érintő legfontosabb változásait A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a honlapján foglalt össze.

1. Személyi jövedelemadó

Az őszi adócsomag az őstermelők vonatkozásában nem tartalmaz módosítást a személyi jövedelemadóról szóló törvény tekintetében.

Az átalányadózók esetében a minimálbér 9 százalékos (290 800 forintra) növekedésével emelkedik a bevételi értékhatár.

2. Építményadó

A földhivatalok eltérő nyilvántartási gyakorlata miatt – további rendeltetési jellegre való bontás hiányában – az adómentességhez szükséges ingatlan-nyilvántartási állapothoz kötődő feltétel nem minden esetben teljesült. A módosítás következtében a rendeltetési jellegre való bontás hiányában az adómentesség igazolására az építmény fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági igazolás is megfelelő.

3. Jövedéki adó

A veszélyhelyzet idején a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylésről szóló 95/2024. kormányrendelet hatályát veszti, és rendelkezései beépülnek a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvénybe (Jöt.).

A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylés az alábbiak szerint alakul.

A mezőgazdasági termelő évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adójából jogosult visszaigényelni literenként a gázolaj egy literre vetített adómértékének és 14,29 forintnak a különbségét, öttized forintra kerekítve.

Továbbá a kedvezmény az uniós keretek adta legszélesebb földművelési körre szélesedik, azaz például a zöldugaron és parlagon végzett mezőgazdasági munkákra is kiterjed.

4. Illeték

Az Országgyűlés által elfogadott adócsomag tartalmaz az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) rendelkezéseire vonatkozó változásokat is. Az Itv. alapján a termőföldszerzéshez kapcsolódó illetékmentesség feltétele, hogy a vagyonszerző földműves a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától – vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzése esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától – számítva 5 évig a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el, a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.

A módosítás értelmében nem minősül a fenti feltételek megszegésének, ha a vagyonszerző a termőföld használatát, hasznosítását olyan családi mezőgazdasági társaság javára engedi át, amelyben tag, és ezáltal nem veszíti el a korábbi termőföldszerzéshez kapcsolódó illetékmentességét (pótlólagos, kétszeres illeték megfizetésére nem válik kötelezetté).

Továbbá a fentiek vonatkozásában nem minősül elidegenítésnek földön fennálló a tulajdonjognak, vagyoni értékű jognak a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény szerintibekebelezés következtében történő megszűnése sem.

Az említett jogszabályi módosítások 2025. január 1-én lépnek hatályba – írja honlapján a NAK.