adozona.hu
Változtak a felszolgálási díj szétosztásának szabályai: az áfás bevétel 20 százaléka adható szja- és szochomentesen
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Valtoztak_a_felszolgalasi_dij_szetosztasana_GWXIG5
Változtak a felszolgálási díj szétosztásának szabályai: az áfás bevétel 20 százaléka adható szja- és szochomentesen
Tetszik
Módosította a nemzetgazdasági miniszter a felszolgálási díjra vonatkozó előírásokat tartalmazó 44/2024. NGM rendeletet. A Magyar Közlöny 12. számában kihirdetett 5/2026. számú módosító rendelet célja a vendéglátó szektor likviditási helyzetének javítása, átmeneti tehermentesítése a felszolgálási díj felhasználásának bővítése révén.
A jogalkotó tavaly már módosította a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 44/2024. NGM rendeletet, amely most újabb ráncfelvarráson esett át.
A február 1-jével hatályba lépett változtatás lényege, hogy az éttermek a vendégeik étel- és italfogyasztásából származó, általános forgalmi adót (áfa) tartalmazó bevételük (a jogszabály megfogalmazása szerint a felszolgálási díj alapjául szolgáló árbevételük) legfeljebb 20 százalékát felszolgálási díjként oszthatják szét a dolgozóik között. Erre a jogszabály akkor is lehetőséget ad, ha az adott étterem nem számol fel felszolgálási díjat, de annak felszámítására egyébként jogosult lenne.
Kapcsolódó cikkünk:
Törvénymódosítás: adómentes lett az éttermi reprezentációs juttatás, meghatározott összeghatárig
A kifizetés személyi jövedelemadótól és szociális hozzájárulási adótól mentes, abból kizárólag 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell a kifizetőnek levonnia.
Cikkünk folytatásában ismertetjük a kifizetéshez kapcsolódó kikötéseket, korlátokat, a hatályos szabályokat.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Tisztelt Ruszin Úr,
teljes mértékben egyetértek Önnel. Bizonyos, hogy a kérdés számos szakmai vitát - és szerencsés esetben: megfelelő jogalkotói lépéseket- hoz még. (És ekkor a téma kapcsán a számvitelben felmerülő kérdéseket még nem is érintettük!)
Üdvözlettel:
Sinka Júlia
A probléma a felszolgálási díj terén a "közreműködők" és a felosztási szabályzat laza szabályozásában van. Közreműködő az, aki a vendéglátó üzletben alkalmazott munkavállaló, aki a vendéglátási tevékenység valamely rész- vagy teljes folyamatában munkájával közvetlenül részt vesz, szakszervezet hiányában "valamilyen" írásos megállapodás alapján. Így a munkaviszonyban álló és „serénykedő” ügyvezető, sőt a tulajdonos (!) is kaphat így bőségesen a felszolgálási díjból, hiszen a felosztási rend terén szabad a pálya.
Miért? Vélhetően az NGM-nél nem emlékezhetnek arra a másik gazdaságpolitikai ostobaságra, hogy az új Munka Törvénykönyve által megengedték, hogy a tulajdonos önmagával köthessen munkaszerződést (Ráadásul a szóban forgó zalaegerszegi étteremnél a tulajdonos lánya vezeti az éttermet, így még ez se lenne gond). Az "önmunkaszerződést" a Kúria egy jogegységi döntésben szentesítette is (1/2014).
Az étterem tulajdonosa (ha ő maga nem nyugdíjas) akár e célból felveheti a tulajdonos édesanyját is, a „serény” rokon pedig teljesen adómentesen kaphat a felszolgálási díjból. Mindez a felszolgálási díj "keretének" emelése és a szabályozatlan felosztási rend miatt kialakuló TÖRVÉNYES lehetőség, amitől egy adórevizor - természeténél fogva - hátrahőköl.
Ha már az ilyen koncepciótlan adóztatási ostobaságokról van szó, akkor érdemes még megemlíteni, hogy a bruttó módon kezelendő és ezért áfát is tartalmazó felszolgálási díj sajátos (abszurd adóztatású) gazdasági esemény, mert egy ÁFA alany nem szokott a dolgozói javára kedvezményes adózású pénzt szedni, márpedig a felszolgálási díj tipikusan ilyen torz képződmény.
Képzeljük csak el, hogy milyen lenne, ha az ADÓKÖNNYÍTÉS MIATT egy közlekedési vállalat „vezetői díjat” szedne a sofőr számára vagy egy szépségszalon „vágási díjat” szedne a fodrász alkalmazottjának és az a díj a munkabér helyett sokkal kedvezőbb kihozatalt jelentene, ugyanúgy, mint a felszolgálási díj.
Normál esetben felszolgálási díjat néhány elit étterem alkalmazna Magyarországon, de az kizárólag azért lett széles körben „érdekes”, mert a minisztérium az akadálytalanul megszavaztatott törvényjavaslataival erőszakosan eltérítette az adóterheit a munkabérnél szokásos szinttől, amin most tovább tágítottak (ész nélkül).
Gond van az Áfával! A felszolgálási díjnak a járulékalapja – több szakmai vélemény szerint is – a felszolgálási díj áfa nélküli NETTÓ összege volt, mindig is. Ebbe a nyugvóhelyzetbe tolakodott be a minisztérium „szakmai” véleménye, miszerint abba az ÁFA is beletartozik. Az áfát pedig - értelmes országokban - nem szokás TB járulékkal kísérni.
A felszolgálási díj kitágításáról szóló NGM rendelet módosítás azonban 2026.01.30-án már meg is jelent, igaz? A társadalmi egyeztetés pedig 2026.01.29-én kezdődött és 2026.02.06-ig tart. Nos, a törvényben előírt társadalmi egyeztetés kiüresítése tudatos és szándékos jogszabálysértés!
Lehet persze azzal takaródzni, hogy az ilyen jogszabálysértés nem automatikusan érvénytelenségi ok, viszont így élőben láthatjuk (ismét), hogy a jogállamiság mennyire lenn van. Egy minisztérium nem gázolhat át a jogszabályi előírásokon, hogy megvalósíthassa a 9600 melegkonyhás étterem extrém adózási kedvezményezését, bevallottan választás előtti hangulatjavító intézkedésként, sebtében !!!
Megjegyzem, hogy a kisebb vállalkozások esetében borítékolható, hogy az összes éttermi fogyasztásukat el fogják majd költségként számolni és ehhez elég a nyugta is, nem kell róla számlát kérni – hiszen az áfát nem lehet belőle visszaigényelni. Nyugta esetén az étterem nem "értesül" arról, hogy adóalany veszi igénybe a szolgáltatást, így nincs számlakiállítási kötelezettsége se.
Teljesen tévesen a társasági adózási szabályok között külön rendelkezés szól („Lex Vitézy„) arról, hogy a céges bankkártyával kifizetett üzleti reprezentáció nyugta alapján is elszámolható (Tao tv. 3. sz. mell. B/21.), holott a szolgáltatást, terméket részletesen mutató nyugta alapból is elszámolható költség (adórevizorok figyelem, ugye nem így tudták?!).