Ősszel tárgyalhatja az Országgyűlés az Európai Ügyészséghez csatlakozáshoz szükséges jogszabálycsomagot

Megosztás Tetszik

Ősszel az Országgyűlés elé kerülhet az Alaptörvény módosítása és az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz szükséges első jogszabálycsomag – közölte szerdán az Igazságügyi Minisztérium a kormany.hu oldalon.

A tárca tájékoztatása szerint megkezdődött a csatlakozáshoz szükséges jogszabályi környezet szakértői felülvizsgálata és a szükséges jogalkotási, valamint intézményi előkészítő munka. Ezek hatékony megvalósítása érdekében az érintett hivatásrendek és minisztériumok képviselőinek részvételével munkacsoport alakult.

A csatlakozási folyamat zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a jogalkotási előkészületek két, egymást kiegészítő szakaszban valósulnak meg a tervek szerint. 2026 őszén kerülhet az Országgyűlés elé az Alaptörvény módosítása, valamint az európai ügyész és a delegált európai ügyészek kiválasztásához szükséges jogszabálycsomag. A további jogszabály-módosítások előterjesztése várhatóan 2027-ben történik meg. Ez magában foglalja a büntetőeljárási, bűnügyi együttműködési jogszabályok, valamint a státusztörvények és a társadalombiztosítási, munkajogi jogszabályok kidolgozását is – tették hozzá.

Kiemelték, hogy jelenleg a Magyarország által jelölhető szervezeti vezető, az európai ügyész és az alá rendelt delegált európai ügyészek kiválasztásához szükséges eljárási és pályázati mechanizmus jogszabályi alapjainak megteremtése zajlik. A munkacsoport intenzíven dolgozik a normaszöveg előkészítésén. A kiválasztási eljárás menetrendjét a Tanács és az Európai Ügyészség belső eljárása is nagymértékben befolyásolja.

Az Európai Ügyészség feladata az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények:

• különösen az uniós támogatási csalások,
• a korrupció,
• a súlyos áfacsalások

Az Európai Ügyészség kizárólag ezekben a meghatározott ügyekben rendelkezik hatáskörrel. Minden más büntetőügyben továbbra is Magyarország ügyészsége, illetve a létrejövő Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal jár el közvádlóként, és a büntetőjogi felelősség kérdésében továbbra is a bíróságok döntenek a magyar jogrend alapján.

Hangsúlyozták, a csatlakozás nem jár az igazságügyi szuverenitás feladásával. A következő időszak feladata, hogy a csatlakozás zökkenőmentesen, a magyar jogrendszer sajátosságainak figyelembevételével történjen, megerősítve az uniós források védelmét és a korrupció elleni fellépést.