Adóköteles díjú biztosítások: az is adózhat, aki nem szerez jövedelmet?

Megosztás Tetszik

Meghatározott kivételektől eltekintve, a magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján a biztosítási díj formájában adóköteles jövedelem keletkezik, ha a díj fizetésére a biztosított magánszemély helyett a biztosítás szerződőjeként más személy kötelezett [Szja törvény 3. § 89. pont]. A kivételeket külön cikkeink ismertetik. De a kivételeknek is van egy „szokatlan szabályt erősítő” kivétele, amikor annak kell adóznia, aki semmiféle jövedelmet nem szerez. Amikor a magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján a más személy által vállalt díj fizetésekor nem keletkezik adókötelezettség meghatározott esetekben mégis adó- és eho-köteles lehet a díj, illetve annak egy része.

A kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló (közismerten teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező) életbiztosítások más által fizetett adómentes díja utóbb adókötelessé válhat, ha a szerződés módosításával a biztosított személye megváltozik, vagy a szerződést határozott tartamúvá alakítják. Ilyenkor a szerződés módosításának időpontjában az eredeti biztosított magánszemélynél egyéb jövedelemnek minősül az aktuális visszavásárlási értékből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész [Szja. törvény. 28.§ (2) b) pont].

Nem tévedés(!), biztosított-csere esetében (pl. amikor az elbocsájtott dolgozó helyébe másik lép) az egyéb jövedelem után az eredeti biztosítottnak kell szja- és eho-t megfizetnie, annak ellenére, hogy semmiféle jövedelmet nem szerez, hiszen a szerzőséből kiesik, és így a biztosító teljesítésére már nem ő, hanem a helyébe lépett magánszemély lesz jogosult, aki ráadásul az elődje által már adózott díjak összegének megfelelő részt az adóköteles biztosítói kifizetésből levonhatja. Csak a kifizető jóindulatán múlik, hogy ha a díjat nem akarja tovább az adott magánszemély helyett fizetni, maga helyett inkább az eredeti biztosítottat állítja szerződőnek (a díj fizetőjének), emiatt ugyanis a szerződés módosításakor nem keletkezik adókötelezettség.