hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Osztalék és osztalékelőleg: speciális adózási esetek

  • Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló

A magyar számviteli szabályok alapján különös aktualitása van a vállalkozók többségénél a 2012. évi üzleti év zárásának, a beszámoló és osztalék elfogadásának. Az előző cikkünkben az osztalékfizetés és osztalékelőleg jogi és számviteli lehetőségeivel foglalkoztunk, most az adózással kapcsolatos összefüggéseket részletezzük tovább.

Az osztalék (és előlegének) címzettje lehet magánszemély vagy azon kívüli személy. A következőkben kiemelten csak a magánszemélyekkel foglalkozom, mivel társasági adóban a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentes.

A magyarországi székhelyű gazdasági társaságok által magánszemély tulajdonosaik részére kifizetett osztalék és osztalékelőleg egésze jövedelemnek minősül, melyből a kifizetéssel egy időben a kifizetés napján hatályos mértékű személyi jövedelemadót kell levonni. Az osztalékelőleg az osztalékká válás évében számít bele az éves összes jövedelem összegébe, hiszen addig az csak a magánszemély kötelezettségeként szerepel (s így csak tájékoztató adatként kell közölni). Ennek ellenére az osztalékelőlegből is a kifizetéssel egy időben, a kifizetés napján hatályos mértékű személyi jövedelemadót kell levonni. Ha a kifizetésére a 2012-ben került sor, akkor tehát annak összegéből 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kellett levonni. A személyi jövedelemadó mellett a belföldi magánszemélynek fizetett osztalékból 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást is le kell(ett) vonni a kifizetéskor mindaddig, amíg a magánszemély által a kifizetés évében megszerzett jövedelmei után:

• megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
• egyszerűsített közteherviselési járulék részét képező egészségbiztosítási járulék,
• egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint
• 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege el nem éri a 450 ezer forintot.

Ha a magánszemély nyilatkozik (nyilatkozott), hogy az adott évben várhatóan eléri a korlátot, az osztalékból a kifizetőnek nem kell(ett) levonni az egészségügyi hozzájárulást. Ha mégsem éri el a korlátot, büntetéssel együtt kell az egészségügyi hozzájárulást megfizetni. A belföldi magánszemélynek magának kell megállapítania és a negyedévet követő hónap 12-éig megfizetnie az állami adóhatóság felé a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a beszámoló elfogadásakor megállapított osztalék után, amennyiben azt a magánszemély osztalékelőlegként korábban már felvette.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Gépjárműoktatók eszközbeszerzése

Nagy Norbert

adószakértő

23HIPAK_A-NY-01. 9. pontja II. rész

Szipszer Tamás

adószakértő

Egyéni vállalkozás kettős könyvvitelben

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink