Munkásszállás, albérleti támogatás, üzleti utazás szállásdíjának adózása

Horváthné Szabó Beáta adószakértő

2020.08.10., 12:35 Frissítve: 2020.08.10., 10:39

Tetszik

Közeledik a szeptember, az iskolát befejező új munkavállalók beléptetése is jellemzően ehhez a hónaphoz kapcsolódik. A dolgozók jelentős része nem az állandó lakóhely közelében talál munkát, így mind a munkáltató, mind az alkalmazott számol a lakhatás támogatásával. Az alábbiakban a magánszemély jövedelmének adózását tekintjük át: milyen költséget, adminisztrációt jelent a munkavállaló lakhatási költségeinek megtérítése?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) alapelvéből következik, hogy a magánszemély minden jövedelme adóköteles, kivéve, ha törvény ettől eltérően rendelkezik.

Induljunk ki abból, hogy minden jövedelem adóköteles, amelyben a munkavállaló a tevékenység ellenértékeként, illetve a munkaviszonyára tekintettel készpénzben vagy bármilyen más formában részesül! Az adókötelezettséget nem befolyásolja a juttatás célja, miszerint az személyes és/vagy családi szükségletet elégít ki, továbbá az sem, hogy a juttatás valamely dolog vagy szolgáltatás formájában valósul meg.

Az adókötelezettség alól kivételt képeznek azok a juttatások, amelyek az Szja tv. alkalmazásában adómentes jövedelemnek tekintendők, vagy nem minősülnek bevételnek.

Olvassa el a témában "Üzleti utazásnak álcázott nyaralás: így adóznak az egyes juttatások", illetve "Változott a lakhatási támogatás és a munkásszállás adóztatása" című írásunkat is!

Nem vitatható: ha a munkáltató részben vagy egészben térítésmentesen biztosít lakhatást a munkavállaló számára, akkor az a juttatás alapvetően a dolgozó személyes és/vagy családi szükségletét elégíti ki, tehát adóköteles. Ez következik a munka törvénykönyvének ide vonatkozó rendelkezéséből is, mely szerint a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban való megjelenni [2012. évi I. törvény 52. § (1) bekezdésének a) pontja].

Mindezek alapján, ha a munkáltató megállapodik a munkavállalóval, hogy részére lakhatást biztosít, vagy a lakhatáshoz anyagi támogatást nyújt, akkor ez a juttatás – függetlenül attól, hogy az elszállásolás a munkáltató tulajdonában álló ingatlanban vagy általa bérelt lakásban valósul meg, vagy azt a munkavállaló bérli és ahhoz hozzájárul a munkáltató, azaz albérleti hozzájárulást fizet – munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a juttatás ellenértéke (szokásos piaci értéke) lesz a jövedelem, melyből a munkáltatót szja-előleg- és járuléklevonási kötelezettség terheli, továbbá szocho és szakho is fizetendő.

Abban az esetben, ha a juttatás nem készpénzben valósul meg, nehézséget okozhat a jövedelemből való levonás. Ilyen esetben a törvény úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló magánszemély részére az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is köteles megállapítani, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség. Ekkor a munkáltató a magánszemély helyett a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi [Szja tv. 46. § (6) a) pontja].

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen esetekben van lehetőség az adó alóli mentesülésre!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.