Minden, amit a kötbér adóvonzatairól tudni érdemes – 2. rész: ingatlan adásvétele, példákkal

Megosztás Tetszik

Cikksorozatunk második részében ismertetjük jogszabályi szinten és gyakorlati példákon keresztül is, hogy milyen rendelkezés alapján állapítható meg az adókötelezettség a kötbért megszerző fél oldalán.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) alapelvi szinten fogalmazza meg a kötbér adókötelezettségét érintő szabályokat. Az 1. § (9) bekezdés b) pontja szerint – kivonatosan – az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) kötbér címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt.

Lássuk pár gyakorlati példán keresztül a szabály alkalmazását. A példák során azzal a feltételezéssel éltünk, hogy

♦ a szerződésszegés nem okozott kárt a vétlen félnek;

♦ a felek az ügyletben egymástól függetlenek;

♦ amely esetben az releváns, hogy a szokásos piaci érték került megfizetésre.

Eset 1: Ingatlan adásvétele esetében a vevő nem fizet, melyre tekintettel az eladó kötbérre válik jogosulttá

Alkalmazva az imént idézett szabályt, első lépésként azt kell vizsgálni, hogy milyen bevétel késedelmes, vagy nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése okán fizették a kötbért, mert az azon bevétel adóztatására irányadó szabályok kerülnek átörökítésre a kötbér összegére.

Egy ingatlan értékesítése során rögtön gondolhatnánk, hogy az szja-törvény 59-63. §-ai lesznek irányadóak, jelen példabeli esetben azonban nem beszélhetünk megvalósult adásvételről, a vevő ugyanis nem fizetett az ingatlanért, így az adásvétel meghiúsult.

Abban az esetben, ha a vevő magánszemély, az általa fizetett kötbér – tekintettel arra, hogy jelen esetben nem beszélhetünk teljesített termékértékesítésről (vagyoni érték átengedéséről), szolgáltatásnyújtásról – az szja-törvény 1. számú melléklet 7.2. pontja alapján az eladó adómentes bevétele lehet.

Akkor azonban, ha a vevő nem természetes személy (tehát kifizető), az összeg az szja-törvény 2. § (6) bekezdése alapján a felek között fennálló jogviszony szerint viseli majd az adókötelezettséget; így független felek esetében a magánszemély összevonás alá eső egyéb jövedelmévé válik. A kifizető a rá irányadó szabályok alapján megállapítja, levonja és megfizeti a 15 százalék szja-előleget, emellett 13 százalék szochót is fizet az általa kifizetett kötbér összege után.

Az eladó magánszemély az egyéb jövedelme megállapításakor jogosult a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásait figyelembe vetetni. Ilyen kiadásnak minősülhet, ha például a vevő csak az eladó által megbízott ügyvéd közbenjárását követően volt hajlandó megfizetni a kötbér kötelezettségét.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben további példákkal ismertetjük a kötbér adóvonzatát!