Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzen

Megosztás Tetszik

Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó betegsége alatt számlát állított ki. Jár-e neki így is a táppénz? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó az informatikai szektorban egyedül dolgozik, nincs alkalmazottja. Az átalányban megállapított jövedelme az adóévben az adómentes jövedelemrész összegét nem haladta meg az I. negyedév adatait összesítve. Az egyéni vállalkozó 03. 10-étől 03. 21-éig beteg volt, az orvosi igazoláson a keresőképtelenség kódja 8-as. Ebben az időszakban, 03.17-én egy számla kiállítására került sor, webtárhely, illetve rendszerfelügyelet szolgáltatás éves díjáról, ugyanis ide esett ezen ügyfelénél a díjforduló. Folyamatos teljesítésű szolgáltatásról van szó, amely részben automatizált, számítógép által vezérelt, ő manuálisan ritkán kénytelen beavatkozni. A kérdés, hogy a betegsége idejére a szolgáltatása jellege, a fenti számlakiállítás ellenére jár-e neki táppénz? Jogosult rá? (Korábban kataalanyként dolgozott, utána átalányadózó lett, soha nem igényelt még táppénzt, most influenza miatt teljesen kiesett a munkából a fenti időszakra.) Ha jogosult táppénzre, akkor hogyan alakul a NAV felé a tb-járulék, szocho-fizetési kötelezettsége erre az időszakra? Nem köteles tb-járulékot, szochót fizetni a járulékfizetési alsó határ után, vagy a számlakiállítás, a szolgáltatása jellege okán kénytelen egész márciusra megfizetni a garantált bérminimum alapján a tb-járulékot, a szochót? A számla szerinti díj mint bevétel egyébként 03. 25-én érkezett be."

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Keresőképtelenség alatt nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely az egyéni vállalkozó személyes közreműködését igényli. Ugyan az ellenőrök eljárása nem egységes, de egy esetleges egészségbiztosítási ellenőrzés esetén az ellenőr kifogásolhatja a számla kiállítását a keresőképtelenség alatt.

Mindezek alapján álláspontom szerint jár a táppénz a keresőképtelenség időszakára, azonban ha a táppénz megállapítását végző szerv tudomást szerezne arról, hogy a vállalkozó adott napon személyesen folytatta a keresőtevékenységébe tartozó feladatot a keresőképtelenség alatt, akkor ez befolyásolhatná a táppénz megállapítását.

Tekintettel arra, hogy az átalányadózó a keresőképtelenség időszakában személyi jövedelemadó fizetésére nem volt kötelezett, így ebben az időszakban a minimális alap szerint fizeti meg társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót.

A táppénz időszaka kieső időszak, azaz a minimális alap harmincad részét kell alapul venni egy-egy naptári napra, és ezen napi alapok összegeivel kell csökkenteni a táppénzes időszakban (03. 10-étől 03. 21-éig, kivéve március 17-ét, amikor a keresőtevékenység folytatása megvalósult) a minimális alapot mind a társadalombiztosítási járuléknál, mind a szociális hozzájárulási adó esetében.

Én azért javaslom megfizetni a csökkentett napi minimális alap szerint a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót március 17-ére, hogy legalább az adóhivatal részéről semmilyen kifogás ne merüljön fel.