Külföldi értékpapír-juttatás és osztalékának adója

Megosztás Tetszik

Rohamosan közeleg a 2023 SZJA bevallás beadási határideje, mely idén a pünkösdi ünnepek miatt május 21-e éjfél. Amennyiben Ön, vagy munkatársai külföldi értékpapír-juttatásban részesültek 2023-ban, akkor még az utolsó pillanatban sem késő átgondolni, hogy ezen jövedelmek után milyen adókötelezettség keletkezik.

Jövedelem azáltal keletkezik, hogy a dolgozó ingyenesen vagy a piaci árnál kedvezőbb áron kap részvényeket. Olyan esetben, amikor a magánszemély opciós jogot kap, akkor a dolgozó jogosultságot szerez arra, hogy a társaság részvényeiből a programban meghatározott idő, többnyire egy-három évet követően a program alapításakor érvényes szokásos piaci áron vásárolhat értékpapírt.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) alkalmazásában értékpapírnak minősül minden olyan okirat, amely a kibocsátás helye szerint értékpapírnak minősül (szja-törvény 3. § 34. pont).

Abban az esetben, ha az értékpapír-juttatási program alapján a munkavállaló egy külföldi cégtől részesül jövedelemben, a külföldi juttató a magyar előírások értelmében nem minősül kifizetőnek. Kifizető hiányában elsődleges megközelítésben a munkavállaló feladata az adókötelezettség teljesítése.

Az adókötelezettség pontos megítélése nem lehetséges az értékpapír program leírásának ismerete nélkül, ezért a továbbiakban az általános összefüggések alapján ismertetjük az adókötelezettséget.

Értékpapír-juttatásnál a bevétel keletkezésének napja a tulajdonjog megszerzésének napja vagy – ha ez a korábbi időpont – az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette. Dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja. A programról szóló dokumentumokból gyakran megállapítható, hogy az értékpapír-juttatással összefüggésben a magánszemélyt sem a használat, a hasznok szedésének joga, sem a rendelkezési jog nem illeti meg, ilyenkor bevétel mindaddig nem keletkezik, ameddig ezen jogok közül legalább egy meg nem nyílik a munkavállaló javára [szja-törvény 9. § (2) bek. b) pont]. Forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog esetében az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a jog gyakorlására, átruházására, megszüntetésére vagy a jog(gyakorlás) átengedésére jogosult.

Ennek megfelelően jövedelem – többek között – akkor keletkezik, amikor a munkavállaló él a jogával, azaz vásárol részvényt, vagy ellenérték nélkül részesül ajándék részvényben, vagy opciós jogát gyakorolja és lehívja a részvényeket.

Ebben az időpontban a magánszemély ténylegesen elkölthető készpénz formában megtestesülő jövedelemben ugyan nem részesül, mégis adót kell fizetnie.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük a külföldről származó értékpapír-juttatásra és osztalékra vonatkozó előírásokat!