Nem mindegy, mikori minimálbérrel kell számolni: hat az adókra és a kedvezményekre

Megosztás Tetszik

Az adójogszabályokban több olyan rendelkezés található, amelyek az alkalmazást az (üzleti év) adóév első napján érvényes minimálbérhez viszonyítva határozzák meg. Ezeket veszi a cikk sorra, külön kommentár nélkül. Nem tartalmazza a felsorolás azokat az eseteket, amikor a hónap első napi, vagy a mindenkori minimálbér, vagy csak jelző nélkül a minimálbér az irányadó.

Az összeállításunkban felsorolt esetekben – ha nem történik megállapodás a minimálbérről vagy a megállapodás alapján elfogadott bér nem 2021. január 1-jével lép hatályba – az adóalapokat, kedvezményeket a 2020. december 31-én érvényes minimálbér alapul vételével kell számítani.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

Fogalmak

3. § 84. Éves minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese.

Őstermelő adómentessége

23. § A mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét. Ha a bevétel az éves minimálbér felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni.

1. számú melléklet 4.26. pont: adómentes az átalányadózást alkalmazó őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része;

1. számú melléklet 4.45. pont: adómentes a mezőgazdasági őstermelő méhészeti termékek előállításából származó, az éves minimálbér felét meg nem haladó jövedelme (ha a jövedelem másként nem állapítható meg, az adóévi őstermelésből származó jövedelemnek a méhészeti termékek előállításából származó bevétel és az összes őstermelői bevétel arányában megállapított része.

1. számú melléklet 4.46. pont: adómentes az átalányadózó őstermelő méhészeti termékek (4.45. alpont) vagy részben méhészeti termékek előállításából származó bevétele alapján megállapított őstermelői jövedelméből

a) a méhészeti termékek előállításából származó bevétel nélkül számított bevétel alapján megállapított jövedelemnek az éves minimálbér felét meg nem haladó része, vagy

b) az a) pont szerinti jövedelemnek és a méhészeti termékek előállításából származó bevétel alapján megállapított jövedelemnek az éves minimálbért meg nem haladó része,

Őstermelő adóelőlege

47. § (4) Nem kell adóelőleg-alapot megállapítani az őstermelői tevékenységből származó bevétel esetén,

a) amíg annak összege az adóév elejétől összesítve nem haladja meg az éves minimálbér felét, ha azonban meghaladta, akkor az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján kell megállapítani;

b) amíg az átalányadózó őstermelő őstermelői bevétele alapján megállapított adóelőleg alapja az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg, ha azonban meghaladta, adóelőleget csak az említett összeget meghaladó adóelőleg alap után kell fizetni;

c) ha bevétel méhészeti termékek (1. számú melléklet 4.45. alpont) előállításából származik és az őstermelő e bevétel alapján megállapított adóelőleg alapja az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg, ha azonban meghaladta, adóelőleget – e tevékenység adóelőleg alapja után – csak az említett összeget meghaladó adóelőleg alap után kell fizetni;

d) az átalányadózó őstermelőnek, ha őstermelői bevétele méhészeti termékek, vagy részben méhészeti termékek előállításából származik és a méhészeti termékek előállításából származó bevétel nélküli őstermelői bevételei alapján megállapított adóelőleg alapja az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg, vagy a méhészeti termékek előállításából származó bevételével együtt megállapított adóelőleg alapja az adóév elejétől összesítve az adóévben az éves minimálbért nem haladja meg,

Őstermelő átalányadózása

50. § (2) A mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor alkalmazza, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg.

6. számú melléklet 3. pont: Átalányadózás abban az esetben alkalmazható, ha a családi őstermelői tevékenység keretében folytatott őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok (ideértve a képviselőt is) adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét.

Egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapja

49/B § (5)   A létszámnövelési kedvezmény igénybevétele esetén a vállalkozói bevétel számításakor, ha a foglalkoztatottak adóévi átlagos állományi létszáma a megnövelt létszám alá csökken. a létszám csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg 1,2-szerese, de legfeljebb a korábban érvényesített összes foglalkoztatási kedvezmény összegének 1,2-szerese.

49/B § (6) g) A vállalkozói bevételt csökkentő létszámnövelési kedvezmény számítása: a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növekedése és az adóév első napján (a tevékenység megkezdésének napján) érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg.

Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

52. § 26. pont b) pont: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 százalékát meghaladja.

Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

Adózás előtti eredményt módosító jogcímek

7. § (1) ia) csökkenti az adóalapot a szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként, képzésben részt vevő személyenként megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százaléka,

8. § (1) v)   Növeli az adóalapot az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a megelőző három adóévben igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege.

8. § (6) Nem kell a növelő tételt alkalmazni az események bekövetkezésének adóévében és az azt követő adóévben, ha az átlagos állományi létszám a megelőző adóévhez viszonyítva többek között a következő események miatt is csökkent: szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás, betegség miatt keresőképtelenné válás, katonai szolgálat megkezdése, büntetés-végrehajtás megkezdése, elhalálozás és a növelő tétel nem éri el az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény

Fogalmak

34. § 11. pont, minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege;

Természetes személy adófizetési felső határa

2. § (2) A természetes személynek az adót addig kell megfizetni, amíg az adókötelezettség alá eső jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét.

Mezőgazdasági őstermelőt terhelő adó

7. § (1) A Tbj. 41. § (1) bekezdése szerint (a minimálbér 92 százaléka után) járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér vagy, a magasabb összegű járulék alapja.

7.§ (2) Az átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a minimálbér, vagy, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. Az éves minimálbér ötszörösét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett, kivéve, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.

7. § (3) A Tbj. 41. §-a alapján járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem, azzal, hogy adó fizetésére nem kötelezett

a) az éves minimálbér felét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétel esetén,

b) az éves minimálbér ötszörösét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli - bevétellel rendelkező, átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő.

Különös adóalap megállapítás

8. § (1), (2), (3) A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjára, az egyházi jogi személyt egyházi szolgálati viszonyára tekintettel, az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

Adókedvezmények

A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény

10. § (2) Az adókedvezmény a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után az adómérték 50 százalékával megállapított összeg.

A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény

11. § (3) Az adókedvezmény a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után az adómértékkel megállapított összeg a foglalkoztatás első két évében, és legfeljebb a minimálbér után adómérték 50 százalékával megállapított összeg a foglalkoztatás harmadik évében

A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény

12. § (2) Az adókedvezmény a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után az adómértékkel megállapított összeg a foglalkoztatás első három évében és legfeljebb a minimálbér után az adómérték 50 százalékával megállapított összeg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében

A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény

13. § (4) Az adókedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után, az egyéni vállalkozó által saját maga után, a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után az adómértékkel megállapított összeg.

Védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény

Az adókedvezmény egyenlő a természetes személyt (munkavállalót) a tárgyhónapra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó) munkabér – de legfeljebb a minimálbér négyszerese – után a tárgyhónapra érvényes mértékével megállapított összeggel. (2018. évi LXXXII. törvény 250. § (3) bekezdés)

Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény

9. § (2) Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy e bevétele nem haladja meg a foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos

a) kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy

b) – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum

napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény

A szakképzési hozzájárulás alapja

106. § (1) A szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Ez azt jelenti, hogy ha a szociális hozzájárulási adó alapját a minimálbérhez viszonyítva kell megállapítani, akkor ott az adóév első napján érvényes minimálbért kell figyelembe venni.