hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adózási tanulságok és példák, nem csak Uber-ezőknek

  • Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló

Annak a speciális adózási tényállásnak az adózási következményét járjuk körül, amely az internetes és mobil alkalmazásokhoz kapcsolódó személyszállításnál (például Uber-sofőrök) merült fel. Az ügy – specialitásai mellett – számos általánosabb tanulsággal is bír.

Elméletileg többféle megoldás lehetséges, nekünk a 2016. január 22-én megjelent NAV-állásfoglalásban megjelent, elfogadott adózási konstrukciót érdemes követni. Ehhez hasonló megoldások más internetes alkalmazásoknál, illetve nemzetközi szervezési szolgáltatást nyújtó külföldi vagy virtuális cégeknél is előfordulhatnak.

A személyszállítási szolgáltatást végző sofőrök kétféle szervezeti formában is elláthatják a feladatukat, egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként, amelyek adózási státusa különböző is lehet (erre később még visszatérek). A jogviszonyban általában három szereplő jelenik meg. A fogyasztó, a példánkban az utas (1) egyrészt közvetlen kapcsolatban áll a sofőrrel (2), aki a saját nevében, de ellenérték fejében nyújt szállítási szolgáltatást. A harmadik meghatározó szereplő egy külföldi, másik tagország területén letelepedett cég (3), aki (amely) szervezési és pénzügyi feladatokat, esetünkben fuvarszervezési szolgáltatást nyújt sofőr vállalkozása számára.

Az utas nem közvetlenül a sofőr vállalkozásának fizet viteldíjat, és azt nem készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel teljesíti, hanem a szolgáltatást szervező külföldön letelepedett cégnek. Az utas tehát a külföldön letelepedett cégnek fizet (a példa kedvéért 10 ezer forintot), aki levonja a fuvarszervezői szolgáltatása díját (a példában 2 ezer forintot) az utas által fizetett díjból, és a különbségként adódó összeget (8 ezer forintot) a külföldi cég fizeti ki a sofőr vállalkozásának.

Milyen adózási (áfa, szja, kata, eva, Art.) következmények adódnak egy ilyen hármas – elsőre talán nem könnyen áttekinthető – szerepből, és miből adódik a könnyen félreérthetőség gyakorlata? A sokszor alkalmi szolgáltató, a példában sofőr szerepet betöltő személyek nem tekintik gazdasági tevékenységnek a ritkán végzett fuvarozást.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy mindezt megtudja! Számokkal mutatjuk.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kkv-besorolás, árfolyam

Nagy Norbert

adószakértő

Telephely, társasági szerződés

dr. Tuczai Dóra

LL.M. (Berlin) ügyvéd

budlegal Ügyvédi Társulás tagja

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink