Egy igen egyszerűnek tűnő olvasói kérdésre adott válaszból nyomon követhető, milyen adózási labirintusba kerülhet a munkáltató és a munkavállaló a külföldön végzett munka adókötelezettségének megállapítása során.
Az USA és Magyarország között létrejött szociális egyezmény (2015. XXIX. tv.) szerint, ha az egyik szerződő állam területén székhellyel rendelkező munkáltató a szokásosan ezen szerződő állam területén foglalkoztatott alkalmazottat ideiglenesen kiküld a másik szerződő állam területére, a munkavállaló kizárólag az első szerződő állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, mintha az első szerződő állam területén foglalkoztatnák, feltéve, hogy a másik szerződő állam területén történő munkavégzés időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet. Mennyi ideig kell a Magyarországra USA-ból kiküldöttnek (aki az USA-ban biztosított) távol lenni Magyarországtól ahhoz, hogy az öt év újrakezdődhessen vagyis újra mentesüljön a magyar tb-rendelkezések alól? Az egyezmény sajnos nem ad válasz a kérdésre.
Szociális biztonsági egyezményben rögzítette Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok, hogy a két ország állampolgárainak a másik államban történő munkavégzés esetén hol kell megfizetniük a társadalombiztosítási közterheket, s milyen szabályok vonatkoznak az egészségügyi, illetve a nyugdíjellátásokra.
Egyre több török állampolgár dolgozik Magyarországon, és növekszik a Törökországban munkát vállaló magyarok száma is. A két ország szociális biztonsági egyezményben rögzítette, hogy az egyes esetekben hol kell megfizetni a társadalombiztosítási közterheket, s milyen szabélyok vonatkoznak az egészségügyi, illetve a nyugdíjellátásokra.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték