hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Internetes munkák adózása

  • Sinka Júlia

Az internet nem csupán egy elképzelhetetlen mennyiségű adatot tartalmazó kincsesbánya, de egyre népszerűbb pénzkereseti lehetőség is. Segítségével akár a világ másik felén lévő munkaadó, megbízó számára is végezhetünk munkát – pontosabban távmunkát. Az is előfordulhat, hogy magyar vállalkozás külföldi munkavállalót alkalmaz távmunkában. Tisztes jövedelemre tehetünk szert a honlapunkon elhelyezett hirdetésekből, vagy akár magának a honlapnak vagy domain-névnek a bérbeadásával is. De hol kell adózni az ilyen jövedelmek után?

Gyakran előfordul, hogy a távmunkában foglalkoztatott magyar magánszemély munkaadója Magyarországon nem bejegyzett, külföldi székhelyű vállalkozás. Külföldről származó jövedelem adókötelezettségének megállapításánál elsődlegesen azt kell megvizsgálni, hogy van-e Magyarország és a jövedelemforrás országa között kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (továbbiakban: egyezmény).

Ha nincs ilyen egyezmény, vagy nem érvényesül egyéb nemzetközi szerződés, viszonosság (ez utóbbiakról a Nemzetgazdasági Minisztérium adhat felvilágosítást), akkor a jövedelem mindkét országban adóztatható. Ekkor azonban a külföldön megfizetett adót a belföldi kötelezettségből – az Szja-tv. 32.§-ában részletezett feltételek mellett – le lehet vonni.

Az említett egyezmények általában az OECD Adózási Modellegyezményen alapulnak. A Modellegyezmény (15. cikk) szerint önmagában az, hogy a munka eredményét külföldön használták fel, nem alapozza meg a forrásország adóztatási jogát, ha a munkát az illetőség szerinti országban végzik. Ezért Magyarországon kell a munkavállalónak adóznia, amennyiben van egyezményünk a forrásországgal. Ugyanezért, abban az esetben, ha a belföldi munkaadó alkalmaz külföldi illetőségű magánszemélyt távmunkában, ő csak az illetősége szerinti államban, annak szabályai szerint fizet adót, amennyiben „egyezményes országban” bír illetőséggel.  Ellenkező esetben mindkét ország élhet az adóztatás jogával.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja, mikor kell Magyarországon adózni és mikor külföldön!



A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink