Cikksorozatunk első részében a kamat bevallására vonatkozó rendelkezéseket ismertettük, a második részben pedig a külföldről kapott osztalékjövedelmek bevallására vonatkozó tudnivalókat foglaljuk össze.
Több mint 35 éve ismerkedünk a személyijövedelemadó-törvénnyel, időnként mégis találkozunk olyan adózási kérdéssel, mely elgondolkoztató. Ilyen például az ingatlan értékesítésével kapcsolatos adókötelezettség, mely attól függően más és más rendelkezések értelmezését igényli, hogy az ingatlan mely országban fekszik.
Eddigi munkám során gyakran találkoztam olyan külföldi magánszemélyekkel, akik hosszabb-rövidebb távon Magyarországon dolgoztak kiküldetésben. 2020-ban azonban nemcsak az egészségügyi helyzet, hanem a távmunkában dolgozók munkavégzési helye is jelentősen megváltozott. Egyre többen dolgoznak távmunkában külföldön és Magyarországon egyaránt. Cikkünkben egy magyar állampolgár adókötelezettségét foglaljuk össze, aki távmunkában végzi tevékenységét Magyarországon digitális távközlési technológia segítségével, egy külföldi munkáltató javára. Feltételezzük, hogy, hogy a külföldi társaságnak a munkavállaló munkavégzésével összefüggésben nem keletkezik telephelye Magyarországon.
Harmadik országbeli magánszemély alkalmazása távmunkában milyen formában lehetséges, illetve ez milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel jár, mikor és milyen bejelentési kötelezettségnek kell eleget tenni? Olvasói kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Az utóbbi években gyakrabban találkozunk olyan magánszemélyekkel, akik az EGT-tagállamain belül több jogviszonyban látják el tevékenységüket. Az országhatár környezetében élők esetében nem ritka, hogy a magánszemélyek egy része határon innen és a határon túl is munkaviszonyt létesít. Mások távolabbi országokból részesülnek igazgatósági térítésben. Ezen párhuzamosan végzett tevékenységeknél esetenként bonyolult adózást és járulékfizetést érintő értelmezési kérdések merülnek fel.
Az utóbbi években megváltozott a munkavégzés rendje. A magánszemélyek egy része a vészhelyzet alatt és azóta is szeretné munkáját távmunkában végezni, de nem feltétlenül az állandó lakóhelyéről, hanem külföldről. Külföldön történő munkavégzés engedélyezése érdekében egyre több munkavállaló fordul kéréssel a munkáltatójához, mert párja, családtagja külföldön dolgozik, vagy a feltöltődés érdekében más környezetben szeretné a munkáját végezni.
Társasági adót kell fizetniük bizonyos magyar megrendelőknek nyújtott szolgáltatások után az országban jelen nem lévő külföldi vállalkozásoknak a társaságiadó-szabályozás 2021. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint – derül ki a Deloitte elemzéséből.
A járvány megváltoztatta a munka világát, elfogadottá vált a home office, az üzleti folyamatok kevésbé helyhez kötöttek, felgyorsult a virtualizáció folyamata, a telephely fogalma is kérdésessé válhat. A Lakatos, Köves és Tásai Ügyvédi Iroda elemzésében azt vizsgálja, hogy a fent leírtak milyen hatással vannak az adózásra.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték