Elvált szülők és a családi adókedvezmény: kinek mi jár, ha felváltva gondozzák a gyereket?

Megosztás Tetszik

Nem ritka, hogy az elvált szülők felváltva nevelik gyermeküket. Esetükben a családi kedvezmény érvényesítése komplikáltabb, mint az egy háztartásban élő pároknál. Magyarázat és példa az Adózóna cikkében.

A családok támogatásáról szóló (1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 9. §-a) jogszabály 2011. január 1-jén hatályba lépett (4) bekezdésének rendelkezése szerint, ha jogerős bírósági döntés – ideértve az egyezséget – alapján az elvált szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban, mindkét szülő jogosult. A megosztás abban az esetben lehetséges, ha a szülők a gyermeket ténylegesen is a saját háztartásukban felváltva nevelik, gondozzák az év meghatározott egyenlő időszakaiban.

A családi pótlék megosztására irányuló igény esetén a családi pótlék iránti kérelemben a szülőknek együttes nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy jogerős bírósági döntés – ide értve az egyezséget – alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák a gyermeket, és (a Cst. végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 5/B. §-a szerint) a kérelemhez csatolniuk kell a jogerős bírósági döntést is.

Kérdés, hogy ilyen esetben ezek az elvált szülők hogyan érvényesíthetik a felváltva gondozott gyermek után járó családi kedvezményt.

A családi kedvezmény érvényesítésére való jogosultságot fő szabályként a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvény (29/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja) szerint a családi pótlékra való jogosultság alapozza meg.

Az érvényesítés lehetősége független attól, hogy a családi pótlékot ténylegesen kinek folyósítják. A szja-törvény (29/A. §-a (4) bekezdésének a) pontja) szerint a közösen felváltva felügyelt gyermeket kedvezményezett eltartottként kell számításba venni bármelyik – családi pótlékra 50 százalékban jogosult – elvált félnél Ebből és a családi pótlékkal kapcsolatos szabályokból következően, a bírósági döntésen, illetve az egyezségen alapuló közös gyermekfelügyelet esetén mindkét, egymástól külön élő (családi pótlékra 50 százalékban jogosult) elvált szülő esetében fennáll a családi kedvezmény érvényesítésére való jogosultság alapfeltétele.

Figyelembe kell azonban venni, hogy a szja törvény (29/B. §-ának (1) bekezdése) szerint ugyanazon kedvezményezett eltartott után a családi kedvezmény csak egyszeresen érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy az érvényesítésre jogosult, de elvált szülőknek dönteniük kell, hogy melyikük tekinti őt kedvezményezett eltartottjának. Az elvált szülők általában nem élnek közös háztartásban, ami azt is jelenti, hogy esetükben az egymás közötti megosztás egyáltalán nem lehetséges.

Külön kérdés, hogy a bírósági döntésen, illetve az egyezségen alapuló közös gyermekfelügyelet esetén mindkét (családi pótlékra 50 százalékban jogosult) egymástól külön, de új családban élő elvált szülőnél hogyan kell ezt a gyermeket figyelembe venni. Ha a közösen felügyelt gyermek mellett az új családban élő elvált szülőnek másik kedvezményezett eltartottja is van, az érintett szülő szempontjából eggyel több kedvezményezett eltartott vehető figyelembe a kedvezmény mértékének megállapításánál.

Példa

Az elvált anyának és elvált apának egy közösen felügyelt gyermeke van; az anya egyedül él, az apa új feleségének két családi pótlékra jogosult gyermeke van. Ha a közösen felügyelt gyermek után az anya érvényesítené a családi kedvezményt, mindannyian rosszul járnak, mert az anya csak egy kedvezményezett eltartott után havi 10 ezer, az apa csak két kedvezményezett eltartott után havi 20 ezer forinttal fizet kevesebb adót. Ha azonban az apa érvényesítené a családi kedvezményt, ő három kedvezményezett eltartott után havi 3x33 ezer forinttal kevesebb adót fizet (feltéve, hogy az adóalapja elegendő a kedvezmény levonásához), a különbözetből pedig a közösen felügyelt gyermekre is többet fordíthat, vagy pl. több tartásdíjat fizethet.

A közös felügyelet alatt lévő gyermek után járó kedvezmény a jogosulttal közös háztartásban élő (új) házastárssal (vagy élettárssal) az adóelőlegnél nem osztható meg, mert csak a vér szerinti szülőjénél vehető figyelembe, tekintettel arra, hogy az új házastárs illetve az élettárs ilyen esetben nem jogosult a családi pótlékra. Az adóév végén azonban a közös felügyelet alatt lévő gyermek után járó kedvezmény is megosztható a jogosulttal közös háztartásban élő (új) házastárssal (vagy élettárssal). A példa szerinti esetben tehát még akkor is érdemes az apánál érvényesíteni a közös felügyelet alatt lévő gyermek után járó kedvezményt, ha a három gyermek magasabb összegű kedvezményének egy részét – az új házastárssal történő megosztás révén adó-visszatérítés formájában – majd csak az adóév végén kapják meg.

Surányi Imréné