adozona.hu
Mikrogazdálkodói könyvelés év végi számlák esetében
//adozona.hu/szamvitel/mikrogazdalkodo_konyveles_mikrogazdalkodoi__H7MSPM
Mikrogazdálkodói könyvelés év végi számlák esetében
Olvasónk mikrogazdálkodói könyvelést folytató bt. év végi számláinak könyvelésével kapcsolatban tett fel kérdést az Adózóna oldalán, Nagy Norbert adószakértő válaszolta meg ezeket.
1. Számla kelte: 2024. 01.02. teljesítési és fizetési határidő is 2024 01. hó. (2023. decemberi szolgáltatás kiszámlázása.) Melyik évre kell könyvelni?
2. 2024. évben 2023. évre kifizetett betéti kamat, melyik évre könyvelendő?
3. Iparűzési adó késedelmi pótléka, ha jól értelmezem a társasági adó alapját nem csökkenthető tételként kell könyvelni a mikrogazdálkodónak, mivel nem jelentős tételnek minősül.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
Tisztelt Kérdező,
A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. kormányrendelet előírásai alapján, az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két üzleti évet érintenek, arra az üzleti évre vonatkozóan kell elszámolni teljes összegében, amelyben a gazdasági esemény könyvviteli elszámolását közvetlenül alátámasztó bizonylatot kibocsátották.
Mikrogazdálkodókkal kapcsolatos további írásokat az Adózóna oldalán itt olvashat. |
Az előzőektől eltérően az olyan gazdasági események hatását, amelyek kettőnél több üzleti évet érintenek, arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak.
A (1.) kérdéses számlát 2023. évben kell könyvelni.
A (2.) betéti kamatot is 2023. évben kell elszámolni.
Az iparűzési adóval kapcsolatos késedelmi pótlékot (3.) a 8676. Tao. által el nem ismert bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, pótlékok, kártérítések, sérelemdíjak főkönyvi számra kell könyvelni.
Hozzászólások (6) , melyek közül a legfrissebbek:
Kedves Hozzászólók és Adózóna!
Szerintem Ruszin Zsolt alábbi mondatrészlete a lényeges: "az ügyféllel szembeni követelést állítunk be, úgy, hogy polgári jogilag a követelés be sem állt, hiszen számlát nem bocsátottunk ki róla"
Nem is igazán az a lényeg, hogy kiállította-e a számlát, hanem az, hogy 01. 02-án számoltak el a felek egymással a 12. hó tekintetében.
Hogyan állítok be a könyvelésbe követelést - a másik fél által elismert követelést -, amikor csak 01. 02-án számoltak el egymással /úgy is mondhatnám, hogy a teljesítés igazolása 2024. 01. 02-i/? A mérleg fordulónapján 12. 31-én még nem volt követelés-kötelezettség, hiszen még azt se tudták a felek, hogy mennyi volt a 12. hóban elvégzett munka.
Szóval időbeli elhatárolás nem lehet, a követelésként való szerepeltetés pedig szerintem eléggé szembemegy az Sztv alapvéleményével.
Akkor hogyan?
Az adózónán olvasható ugyanebben a témában egy frissen megadott, hamis válasz, itt: https://adozona.hu/kerdesek/2024_1_15_Mikrogazdalkodoi_beszamolot_keszi_kxf
Amikor még az Országos Számviteli Bizottság tagja voltam, kifejezetten tiltakoztam a mikrogazdálkodói "univerzum" ellen.
Az 1-2. kérdésekre a kijavított válasz ugyan helyes, de vajon mit használ a számvitelnek, ha nincs elhatárolás, hanem az ügyféllel szembeni követelést állítunk be, úgy, hogy polgári jogilag a követelés be sem állt, hiszen számlát nem bocsátottunk ki róla? Miért jó, ha a banki kamatot követelésként kell rögzíteni?
Ezt az egész mikrogazdálkodói izét meg kellene szüntetni és ezzel visszaállna a számviteli rend. Ezért is érthető, hogy Norbert elsőre nem válaszolt jól, mert az a számviteli tudás, amivel rendelkezünk ellentétes a mikrogazdálkodói szabályrendszerrel.
Mi lenne a mikrogazdálkodói rendelet hatályon kívül helyezése után a megoldás?
A mikrogazdálkodói kört teljes egészében mentesíteni kellene a számviteli beszámolókészítés alól, nekik nem is lenne lehetőség saját közzétett beszámolót készíteni. A besorolás az előző évi adatok alapján történne, a bevallási gyakoriságoknak megfelelően, amit a NAV nyilvántartana. Így az első évben minden vállalkozás mikrogazdálkodó lenne, kivéve, aki kérelmet nyújtana be, hogy szeretne számviteli beszámolót készíteni és ezt indoklással is alátámasztja, de akár a cégbejegyzési kérelemben is lehetne jelölni, hogy az első évben is normál beszámolót kér a cég magára (ez az arány alacsony lenne).
A mikrogazdálkodói kör lényeges gazdálkodási adatait (mérleg, eredménykimutatás) - ahogy azt a NAV képes az egyéni vállalkozásoknál kigyűjteni - a NAV szépen gyűjtené a hibátlan 29-es és a KIVA bevallásokból, aztán szépen közzétenné, hivatalból, automatizálva. Ismételt közzététel lenne a számviteli adatok kapcsán az önellenőrzés vagy a helyesbítés is. A 29-es és a KIVA bevallás kötelező mellékletévé kell tenni a formalizált adózott eredmény felosztásáról szóló döntést, hasonlóképpen a legfőbb döntéshozó szerv döntését is, az adatok elfogadásáról. Így eleve megszűnne az adateltérési lehetőség.
Erre az egyszerűsítésre a szörnyű Brüsszel által intézett irányelv simán lehetőséget ad, a szuverenitásban jól teljesítő magyar kormány pedig végre elfogadhatná, hogy dereguláció alá kerüljenek a 150 mFt alatti árbevételű vállalkozások, jelentősen csökkentve ezzel az adminisztrációt.
Napersze, a bürokrácia templomában - a József Nádor téren - ilyen javaslatot tenni eretnekség volt, úgyhogy gyorsan ki is pateroltak az OSZB-ből, botrányos "átszervezési" indoklással, még 2012-ben. Az azóta eltelt idő azonban nem igazolta, hogy a mikrogazdálkodói izére bármi szükség lett volna.
Most - bő 10 évvel később - talán megérett a helyet, hogy a Pénzügyminisztérium végre a vállalkozások oldalára álljon és meglépje a változtatást, a NAV pedig megcsillogtathatná az informatikai csodagépezetét, ha már csilliárdokat költünk rá, közpénzből.
Tisztelt Hozzászólók,
Teljesen jogos az észrevételük, mivel mindkét esemény csak a 2023. évet érinti, így azokat a 2023. évben kell elszámolni. Elnézést a figyelmetlenségemért.
Előző hozzászólóval (simoncsabi79) egyetértve, valóban, az első két kérdés valóban csak egyetlen évet érint, a 2023-asat, nem pedig két évet, így egyértelműen 2023-as évre könyvelendő.
A szakértő úrnak újra át kellene nézni a mikrogazdálkodói rendelet előírásait. Az 1. és 2. kérdésben szereplő gazdasági események kizárólag 2023. évet érintik, így 2023-ra könyvelendők.