hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Értékcsökkenés, adózás, könyvelés apport kivonásakor

  • adozona.hu

Egyszemélyes kft. 2014-ben az alapító nyilatkozata alapján 45 millió forint értekben apportált know-howt a kft.-be. Jelen körülmények között a know-how nem hasznosítható a kft. üzleti tevékenységében. Ebben az esetben kell-e értékvesztést elszámolni az immateriális jószág után, ennek mi az alátámasztó dokumentuma, szükség van-e könyvvizsgálóra? Ha az alapító az apportot visszavonja, keletkezik-e adófizetési kötelezettség az alapítónál, vagy a kft.-nél? A jegyzett tőke csökkenését hogyan kell kontírozni? Olvasónk kérdéseire Pölöskei Pálné okleveles adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az immateriális jószágként kimutatott know-how után a használatba vételtől terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni a számviteli törvény (Szt.) 52. § (1) bekezdése szerint, kivéve az Szt. (6) bekezdésében foglaltak fennállását.

Ha az immateriális dolgot rendeltetésüknek megfelelően nem használják és ez tartósan fennáll, akkor az Szt. 23. § (5) bekezdése alapján az eszköz besorolását meg kell változtatni – legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan – át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé, ha az később hasznosítható vagy értékesíthető. Az átsorolás előtt – ha indokolt – terven felüli értékcsökkenést (és nem értékvesztést) kell elszámolni. Ha a vagyoni értékű jog nem értékesíthető és várhatóan később sem használható, akkor ki kell selejtezni.

Az átsorolás, a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, a selejtezés számviteli bizonylat alapján történhet, könyvvizsgálati kötelezettség ezen események miatt nem merül fel.

Az apport a Ptk. 3:184. § (1) bekezdése szerint a társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során – a törzstőke leszállításának esetét kivéve – az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból lehet teljesíteni. Ebből az következik, hogy az apport nem vonható vissza. A tag részére a saját tőkéből juttatás a törzstőke leszállítása esetén lehetséges, amely esetben a tag részére kiadandó a jegyzett tőke csökkentése mellett az azzal arányos eredménytartalék, tőketartalék [Szt. 37. § (2) bekezdés f) pont, 36. § (2) bekezdés c) pont] is, amelyet ezen saját tőke elemek csökkenésként, tagokkal szembeni kötelezettségként kell elszámolni. Könyvelése: T411, 412, 413 – K479

A tulajdonosokkal szembeni kötelezettség rendezése – magánszemély tagok esetében a személyi jövedelemadó, a szociális hozzájárulási adó levonása után – történhet pénzben (T 4792 – K 384) vagy egyéb eszközök átadásával. Egyéb eszközökkel történő rendezés esetén:

• az adott eszközt (eszközöket) a tulajdonosnak el kell adni: T 311 – K 91-92, 96, 467, piaci értéken az áfa felszámításával, ki kell vezetni az adott eszköz nyilvántartás szerinti értékét: T 814, 815, 86 – K 2,3,

• az értékesítésből adódó követelést be kell számítani a tulajdonossal szembeni kötelezettség összegébe (T 4792 – K 311),

• ha a követelés összege meghaladja a tőkeleszállítás miatti kötelezettség összegét, a különbözetet a tulajdonosnak a kft.-hez be kell fizetni.

Ha a kötelezettség teljesítése befektetett eszközzel (immateriális dologgal, tárgyi eszközzel) történik egyéb bevételként [Szt. 77. § (3) bekezdés e) pont] az értékesítés nyeresége, egyéb ráfordításként [81. § (3) bekezdés c) pont] az értékesítés vesztesége számolandó el, az eszköz kivezetése – technikai számla (368) közbeiktatásával – formában történik. Ezen technikai számla K oldalára könyvelendő az eladási ár, a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés, T oldalára könyvelendő a bekerülési érték. A technikai számla K egyenlege mutatja a nyereséget, T egyenlege a veszteséget.

A tőkeleszállításhoz készítendő közbenső mérleget az Szt. 21. § (5) bekezdése szerint akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha a társaság egyébként könyvvizsgálatra kötelezett.

A tőkeleszállítás révén

1. a magánszemélynek az szja-törvény 68. §-a szerinti vállalkozásból kivont jövedelme keletkezhet, amely után jövedelemadó és szociális hozzájárulási adókötelezettség keletkezik;

 

2. a nem magánszemély tagnak a bevont tartós részesedés könyv szerinti értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetében, ha

• az átvett eszközök értéke a több, az Szt. 84. § (2) bekezdés f) pont szerint pénzügyi műveletek bevétele keletkezik,

• az átvett eszközök értéke a kevesebb, az Szt. 85. § (1) bekezdés f) pont szerint pénzügyi műveletek ráfordítása keletkezik.

 

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kiküldetés nem saját gépjárművel

Lepsényi Mária

adószakértő

Magánszemély ingóságot értékesít

Lepsényi Mária

adószakértő

Egyéni vállalkozó, átalányadó

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink