Pénztárgép, számlaadás, bankkártyás fizetés - egy kezdő vállalkozás nehézségei

Megosztás Tetszik

Kezdő és akár már működő vállalkozások esetében is sok kérdést vet fel a pénztárgép használata. Olvasónk hotel üzemeltetése és online bankkártyás fizetés kapcsán érdeklődött a pénztárgép-használatról, illetve azt is meg akarta tudni, hogy miként kell helyesen eljárni, ha az ügyfél személyesen bankkártyával fizet és számlát kér a szolgáltatásról. A kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló adott választ.

Olvasónk kérdése a következő: egyik ügyfelünk jövőre nyit hotelt, ahol pénztárgépet fog használni. A pénztárgép használata kapcsán az alábbi kérdések merültek fel:

♦ Előleget távolról (szállásfoglaló weboldalon keresztül) fizető vendég bankkártyáját az általa megadott adatokkal megterhelik. Be kell-e ütni a pénztárgépbe is az összeget, vagy számlát kell kiállítani róla? Bankkártyaterminálon keresztül történik a fizetés, így a terminálon nap végén szereplő összegben benne lesz. Meg kell-e egyeznie nap végén a pénztárgép bankkártyás fizetésének összege és a bankkártyaterminál nap végi összegének?

♦ Mi a helyes eljárás, amikor személyesen fizet egy vendég bankkártyával és számlát szeretne kérni? Ha beütnénk a pénztárgépbe is annak érdekében, hogy megegyezzen a bankkártyaterminállal a pénztárgép bankkártyás fizetéseinek összege, abban az esetben duplán lenne elszámolva az adó és a bevétel. Lehetséges megoldás az, hogy egy külön bankkártyaterminált létesítenek ezekre az esetekre, amely nem áll kapcsolatban a pénztárgéppel?

A szakértői válasz így hangzik: az előleg megszerzésének időpontjában – főszabály szerint – áfafizetési kötelezettség keletkezik, s a számlaadási kötelezettség a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás mellett kiterjed az azok ellenértékébe beszámítható, kapott előlegre is. Az előlegfizetéshez kapcsolódó számlaadási kötelezettség nem általános. Nem kell számlát kibocsátani a (nem jogi személy) nem adóalany által fizetett előlegről abban az esetben, ha az előleg összege (mely adót is tartalmaz) 900 ezer forintnál kevesebb, és a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az előlegről nem kér számlát. Amennyiben az adóalany ilyen indokkal mentesül a számlaadási kötelezettség alól, a kapott előlegről elvileg nem kell nyugtát kibocsátania. Tehát az utóbbi esetben a pénztárgépbe sem kell „beütni”. Amennyiben az előleg megfizetése készpénz (vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, illetve pénzhelyettesítő eszköz) átadás-átvételével valósul meg, a pénzmozgást dokumentálni kell, ami megvalósulhat például az előleget átvevő által kibocsátott számviteli bizonylattal is. Egyéb módon történő előlegfizetések esetén a pénzmozgást például banki bizonylatok dokumentálják. Ez utóbbi esetben a pénztárgép bankkártyás fizetésének összege és a bankkártyaterminál nap végi összegének eltérését ezen külön bizonylatok dokumentálják, (amelyekről naponta érdemes egy összegzést készíteni, s így végezni az ellenőrzést).

Ha számlát állítanak ki olyan előlegről, amelynek a megfizetése készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történik, a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani. Az olyan előlegről, amelyet nem készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítenek meg, és a számla áthárított adót tartalmaz (illetve áthárított adót kellene tartalmaznia), a számlát az előleg megszerzésétől számított 15 napon belül ki kell bocsátani.

A másik kérdésére válaszolva, amikor személyesen fizet egy vendég bankkártyával és számlát kér, akkor e szerint kell eljárni, de az áfatörvény értelmében nem kell kettős bizonylatot, tehát nyugtát is kiállítani. Ugyanakkor egy külön számviteli bizonylatot indokolt készíteni az ilyen esetekről ahhoz, hogy a pénztárgép bankkártyás fizetéseitől való napi eltérést alá tudják támasztani. (A bankkártyaterminál és a pénztárgép bankkártyás fizetésének különbsége lesz az előbbi tételek összege, amit a külön nyilvántartás alátámaszt.)