További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kft.-tag kilép a cégből, tárgyi eszközt vinne magával

  • adozona.hu

Kft.-ből természetes személy tag kilép. Belépéskor pénzt fektetett be a vállalkozásba, kilépéskor ennek megfelelő nagyságrendű tárgyi eszközt vinne magával. Milyen adóvonzata van ennek, számvitelileg hogyan kell levezetni az ügyletet, értékeltetni kell-e a tárgyi eszközt, hogy a nyilvántartási és a piaci értéke eltérnek-e egymástól? – kérdezte olvasónk. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adószakértője válaszolt.

A kft. fennállása alatt a kilépő tagnak elsődlegesen arra van lehetősége, hogy az üzletrészét más személyre átruházza. Ha az üzletrészt ellenérték fejében kívánja átruházni harmadik személyre, akkor a társaság tagjait, a társaságot vagy a társaság által kijelölt személyt elővásárlási jog illeti meg az üzletrészre.

A kft. tagja el is ajándékozhatja az üzletrészét. Ebben az esetben nem áll fenn az elővásárlási jog. A cég társasági szerződése eltérő rendelkezéseket is tartalmazhat az üzletrész átruházására, így például kizárhatja az üzletrész ajándékozását, vagy eltérően szabályozhatja az elővásárlási jogot.

A kft. tagja javára a törvény nem biztosít felmondási jogot. Ez azonban nem zárja ki, hogy a társasági szerződésben a tagok az üzletrész más személyre való átruházásán kívül más módon is lehetőséget biztosítsanak a cégből való kilépésre.

Bár a kérdésben ez konkrétan nem szerepel, a leírtak alapján az feltételezhető, hogy a tag a kft.-re ruházza át az üzletrészét, ellenérték fejében.

A tagok megállapodhatnak abban is, hogy a kft. a szóban forgó tárgyi eszközt átadja a kilépő tag részére az üzletrész ellenértékeként. A tárgyi eszköz átadása a kft. szempontjából tárgyieszköz-értékesítésnek fog minősülni.

Ekkor a kft. tárgyi eszköz értékesítéséből származó követelése és az üzletrész-átruházás miatt a taggal szemben fennálló kötelezettsége összevezethető.  

Tárgyi eszköz átruházása

A számvitelről szóló 2000 évi C. törvény (Sztv.) 77. paragrafus (3) bekezdésének e) pontja alapján egyéb bevételként kell elszámolni az immateriális jószágok, tárgyi eszközök értékesítésének bevételét, míg a kivezetett eszköz könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként kell könyvelni az Sztv. 81. paragrafus (3) bekezdésének c) pontja alapján.

Nettó érték kivezetése:

T 861 (Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke)

K 12-15 (ingatlanok, műszaki berendezések, egyéb berendezések, tenyészállatok)

Értékcsökkenési leírás kivezetése:

T 129-159 (ingatlanok, műszaki berendezések, egyéb berendezések, tenyészállatok)

K 861 (Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke)

Esetleges terven felüli értékcsökkenés kivezetése:

T 118 – 158 (ingatlanok, műszaki berendezések, egyéb berendezések, tenyészállatok)

K 861 (Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke)

Ha történt értékhelyesbítés, annak kivezetése:

T 417 (értékelési tartalék)

K 127 – 157 (ingatlanok, műszaki berendezések, egyéb berendezések, tenyészállatok)

Az átadott tárgyi eszközökhöz kapcsolódó bevétel elszámolása:

T 36 (Tulajdonosokkal szembeni követelések)

K 961 (Ért. immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele)

Kapcsolódó áfa (amennyiben megfizeti a tag):

T 36 (Tulajdonosokkal szembeni követelések)

K 467 (Fizetendő általános forgalmi adó)

Kapcsolódó áfa (amennyiben nem fizeti meg a tag):

T 86 (Egyéb ráfordítások)

K 467 (Fizetendő általános forgalmi adó)

Üzletrész átruházása a kft.-nek – Tőkeleszállítás

Bár a kérdésben ez konkrétan nem szerepel, ha a tag az üzletrészét a kilépésekor ellenérték (tárgyi eszköz) fejében a kft.-re ruházza át,  tőkekivonással történő tőkeleszállítás történik. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 36. paragrafus (2) bekezdésének c) pontja és a 37. paragrafus (2) bekezdésének f) pontjai alapján a tőkekivonással történő tőkeleszállítás esetében a saját tőke arányos részeit is ki kell vonni. Ha a kft. saját tőkéje a jegyzett tőkét meghaladja, akkor a jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalék és eredménytartalék is megilleti a kilépő tagot.

Ennek könyvelése:

T 411, 413, 414 (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék)

K 479 (tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek)

Követelés és kötelezettség nettó értékének összevezetése

T 479 (tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek)

K 36 (Tulajdonosokkal szembeni követelések)

Értékbecslés

Az átadott eszköz értékbecslése mindenképpen javasolt, mivel mind a kft., mind a magánszemély a szokásos piaci értéket köteles figyelembe venni az ügylet elszámolása során.

Adózás

Áfa

A kft. esetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 66. paragrafusa alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, és a megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, hanem termék értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával, mindkét ügyletet önállóan kell figyelembe venni, azzal, hogy az egyik a másiknak az ellenértéke.

Az adó alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani. Ennek megfelelően, ha a számviteli kimutatásokban nem is módosítják az átadott tárgyi eszköz értékét, az áfa alapjaként annak szokásos piaci értékét kell figyelembe venni.

Szja

A magánszemély tag esetén a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 68. paragrafusának (2) bekezdés alapján a magánszemély tag által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír (a korlátolt felelősségű társaságban fennálló üzletrész is ennek minősül az szja-törvény 3. paragrafusának 24. pontja szerint) megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minősül.

Az szja-törvény 68. paragrafusának (7) bekezdése alapján, ha a bevétel megállapításánál irányadó érték nem éri el az alapjául szolgáló eszköznek a jövedelemszerzés időpontjára vonatkozó szokásos piaci értékét, a jövedelem meghatározásakor a szokásos piaci értéket kell bevételnek tekinteni. Mindezek miatt ha a magánszemélynek a piaci érték alatti értéken kerül a tulajdonába a tárgyi eszköz, akkor a szokásos piaci értéket kell bevételnek tekinteni.

A fentiek szerint számított jövedelmet 15 százalékos mértékű szja terheli.

Járulék

Ezen felül az egészségügyi hozzájárulásról (eho) szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. paragrafus (3) bekezdésének a) pontja értelmében a 2018. adóévben megszerzett vállalkozásból kivont jövedelem után a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határig 14 százalékos ehokötelezettség is felmerül.

Ha a kifizetés már 2019-ben történik, akkor a 14 százalékos eho helyett 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetni a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. paragrafus (5) bekezdésének a) pontja alapján és más a járulékfizetési felső határ számítása is. A magánszemélynek az adót addig kell megfizetnie, amíg a jövedelme a tárgyévben el nem éri a minimálbér összegének 24-szeresét

Illeték

Bizonyos tárgyi eszközök esetében (például ingatlan, gépjármű) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. paragrafusának (2) bekezdése alapján visszterhes vagyonátruházási illeték is felmerülhet az átvevő tagnál.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Áfa-visszaigénylés NAV által zárolt cég számlája után

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Adott előlegre kapott számla helyessége

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szabályzatok

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2019 március
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X