adozona.hu
Követelés megszűnésének hatása a társaságiadó-alapra
//adozona.hu/szamvitel/Igy_hat_a_taoalapra_a_kiegyenlitett_behajth_IO7CD6
Követelés megszűnésének hatása a társaságiadó-alapra
Tetszik
A követelés a kiegyenlítés és a behajthatatlanná válás mellett számos más okból is megszűnhet. Kétrészes cikkünkben a követelések értékeléséhez, kivezetéséhez kapcsolódó gazdasági események és a társaságiadó-alap kapcsolatát mutatjuk be.
Számviteli elszámolás
A követelést a beszámolóban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 57. § (1) bekezdése szerint a forgóeszközök között kell kimutatni a bekerülési érték értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt értékén, figyelemmel az Szt. 60, §-ában foglaltakra.
A követelés bekerülési értéke gazdasági esemény bekövetkezése nélkül változhat értékvesztés elszámolása, visszaírása, illetve a külföldi pénzértékre szóló követelés devizaárfolyamon történő értékelése miatt.
A külföldi pénzértékre szóló – az értékvesztéssel, annak visszaírásával módosított – követelést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó, a vállalkozó által választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni [Szt. 60. §]. Az árfolyam-különbözetet nyereség esetén az Szt. 84. § (7) bekezdés f) pontja, veszteség esetén az Szt. 85. § (3) bekezdés f) pontja alapján pénzügyi műveletek bevétele, illetve ráfordítása között kell kimutatni.
Értékvesztést az adós minősítése alapján kell elszámolni, ha a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti különbözet veszteség, és az tartósnak mutatkozik és jelentős összegű [Szt. 55. §]. Az értékvesztés összege ez a különbözet, amelyet egyéb ráfordításként kell elszámolni [Szt. 81. § (4) a)].
Ha pedig a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a 60. § szerinti árfolyamon számított) értékét. A visszaírást az Szt. 77. § (5) bekezdése szerint egyéb bevételként kell elszámolni.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogyan kell elszámolni a megszűnt követeléseket és milyen hatásuk van a társasági adó alapjára!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Kedves Hozzászóló!
Észrevételére szakértőnk a következő választ adta:
A Tao szerint a nyilvántartott értékvesztés a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel. Ezért a 2020-ban elszámolt értékvesztés a 2020. évi adóbevalláskor még nem számít nyilvántartottnak, mivel csak az adóbevallásban jelenik meg növelő tételként.
Üdvözlettel.
Próbáltam végig követni. Nekem a következő két mondat ellentmond egymásnak:
"...amelyre 2020-ban elszámolt 600 ezer forint értékvesztést "
"A 2020. évi beszámoló és adóbevallás elkészítésekor a nyilvántartott értékvesztés még 0 volt"
Most akkor nulla volt, vagy 600 ezer volt az értékvesztés a 2020-as beszámolóban?