9 találat a(z) behajthatatlan cimkére

Értékvesztés, behajthatatlan követelés Kérdés

Értékvesztés miatti adóalap-korrekció (tao) Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2016-ban elszámoltunk a 365 napon túli követelésekre 90 százalék értékvesztést, amivel a taoalapot megnöveltük. Viszont az elszámolt értékvesztés 20 százalékával nem csökkentettük az adóalapot. Például 1000 forint Ft a követelés értéke, elszámolva 900 Ft (90%) értékvesztés, ezzel növelve a taoalap, de mivel nem lett csökkentve a taoalap 20 százalékkal (200 Ft), így a nyilvántartott értékvesztés most 900 Ft. Kérdéseink: 1. Ha 2018-ban a végrehajtó nyilatkozata alapján a követelés 100 százalékban behajthatatlanná vált, akkor az egyéb ráfordításként 2018-ban elszámolt 100 Ft összeg elismert költség/ráfordítás, és így nem növeli az adóalapot, viszont a tao-törvény 7. § (1) n) alapján a 900 Ft nyilvántartott értékvesztés csökkenti. Helyesen gondolkozunk? Mi a helyzet, ha a követelés elévült? Ekkor a 100 Ft hitelezési veszteség a 3. sz. melléklet alapján adóalap-növelő, a kérdésünk csak annyi lenne, hogy a nyilvántartott értékvesztés jelen esetben szerintünk nem csökkenti az adóalapot, hisz nem felel meg a „behajthatatlanná vált rész” kitételnek. Jól gondolkodunk? Ennek megfelelően – hasonlóan ahhoz az esethez, ha egyáltalán nem számoltunk volna el értékvesztést a kérdéses követelés után – végeredményben az elévült követelés 100%-a (90+10) kerülne vissza az adóalapba, csak különböző években. Ha 2017-ben csökkentettük volna az éven túli követelés 20 százalékával a tao-alapunkat, akkor ezzel a 2018-as adóalapot vissza kell valamilyen formában korrigálni, vagy ezt kvázi „megnyertük”? Válaszukat előre is köszönöm.

Vásárolt követelés behajthatatlansága Kérdés

2017-ben társaságunk vásárolt egy követelést, mely már az átadónál is 365 napja lejárt az adásvétel időpontjában. A behajthatatlanság miatt igénybe vehetjük-e a 20 százalékos társaságiadóalap-csökkentést a 2017. évre, a kötelezettség eredeti fizetési határidejét alapul véve, amit átvettünk? Ha igen, ezt a számviteli értékvesztés egyidejű elszámolása nélkül is megtehetjük-e, ha ahhoz nem áll fenn a jogalap?

Behajthatatlanság Kérdés

Tsiztelt Szakértő! Egy társaság csalás áldozatául esett. Az elkövetők magánszemélyek, akik egy cég nevében eljárva bizonyos előny elérése érdekében több mint 5 millió forintot utaltattak hamis bankszámlára hamis számla ellenében, mely összeg jelenleg a társaság követelései között szerepel. Az illetékes bűnügyi igazgatóság gazdaságvédelmi osztályától kapott tájékoztatás szerint (idézem): "A kármegtérülés érdekében hatóságunk által tett intézkedések nem vezettek eredményre." Elegendő ez a dokumentum a követelés behajthatatlanként történő kivezetéséhez? Válaszát tisztelettel várjuk.

Behajthatalansági nyilatkozat Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. egyik vevője felszámolás alá került. Befizette a követelés nyilvántartásba vételi díját. A felszámoló tájékoztatása alapján nem fog a követelés megtérülni, ezért behajthatatlansági nyilatkozatot kért, ami meg is érkezett március hónapban, és be is fizette a további 2000 forint plusz áfa költséget. A mérlegkészítés időpontja március 31. A nyilatkozatban hivatkoznak a 1991. évi IL. törvény 46. paragrafus (8) bekezdésére, valamint a 2000. évi C. törvény 3. paragrafus (4) bekezdésének 10. pontjára. Ezek alapján úgy gondolom, hogy a 2017. évre behajthatatlan követelésként leírhatom, és társaságiadó-ügyileg sincs semmilyen módosító tétele? A felszámoló felé a hitelezői igénybejelentéskor a főkövetelésen kívül még kamat- és perköltségigény is be lett nyújtva. A könyvelésben csak a főkövetelés összege szerepel. A behajthatatlansági nyilatkozat viszont a teljes hitelezői igénybejelentésről szól. Kérdésem az lenne, hogy a könyvelésben ki kell-e mutatni a teljes hitelezői követelést? Amennyiben nem, akkor a behajthatatlansági nyilatkozatnak külön kéne tartalmaznia a főkövetelést, és a többi kamatot plusz a perköltséget? Mivel a behajthatatlansági nyilatkozat nem egyezik meg a könyvelésben szereplő összeggel, ettől függetlenül leírható-e a követés? Köszönöm válaszukat!

Kiva Kérdés

Kft. régebbi vevőkövetelése behajthatatlanná vált, a behajthatatlansági nyilatkozatot a felszámoló megküldte. 2017-ben tért át a cég a kiva adózásra, hogy jelentkezik a 2017. évi eredménylevezetés során a követelés leírása?

Behajthatatlannak nem minősülő kölcsön Kérdés

Az A Kft. B Kft.-nek nagyobb összegű kölcsönt nyújtott, amiből tovább értékesítendő eszközöket vásárolt. Felét visszafizette, de előreláthatóan a készlet nagy részét nem tudja értékesíteni és a fennmaradó kölcsönt visszafizetni nem tudja. A cégben pénz nincsen. Felajánlotta az eszközöket, de ha ő nem tudja eladni, akkor a másik cég sem tud mit kezdeni vele, ráadásul közel sincs a cég tevékenységéhez. Hogy tudnánk lezárni ezt az ügyet, hogy a NAV is elfogadja? Nem kapcsolt vállalkozások. A két ügyvezető jó kapcsolatban van, nem kívánják jogi útra terelni, sem behajtót igénybe venni. Ehhez kérném a segítségüket. Előre is köszönöm

Ami elévült, az nem behajthatatlan Cikk

Milyen fogalmat használnak az egyes törvények az elévült, illetve a behajthatatlan követelésekre? Megmutatjuk, hogyan kell ezeket alkalmazni az adózásban, s mire kell ügyelni az új Ptk. szabályai miatt.

Így módosítják a társaságiadó-alapot a követelések Cikk

A követelésekkel kapcsolatban többféle gazdasági esemény történhet. A követelés megszűnik, mert a vevő, az adós fizet, a követelés várhatóan nem térül meg, behajthatatlan, a követelést elengedik, a követelés elévül, vagy engedményezi a jogosult. E gazdasági eseményekhez többségéhez kapcsolódik társaságiadóalap-módosítás. Ezeket vesszük sorra.