Az egyszerűsített végelszámolás menete és főbb jellemzői

Megosztás Tetszik

Bár az egyszerűsített végelszámolás célja, hogy a nem fizetésképtelen cég megszüntetési eljárását könnyebbé tegye a társaságok részére, a gyakorlatban mégis sok kérdés merül fel annak folyamata kapcsán. Cikkünkben röviden ismertetjük az egyszerűsített végelszámolási eljárás alkalmazásának feltételeit, valamint az eljárás főbb lépéseit.

Mit jelent az egyszerűsített végelszámolás?

A végelszámolás a jogutód nélküli megszűnés egyik esete, amelyre főszabály szerint akkor nyílik lehetősége egy cégnek, ha az nem fizetésképtelen. Ebből következően tehát végelszámolásnak önkéntes elhatározás alapján van helye.

Egyszerűsített végelszámolásra pedig két feltétel együttes fennállása esetén jogosult egy társaság:

– ha könyvvizsgálatra nem kötelezett és
– ha a végelszámolást annak kezdőnapjától számított 150 napon belül befejezi.

Mi a különbség a klasszikus és az egyszerűsített végelszámolás között?

Az egyszerűsített eljárás lényege, hogy alapvetően gyorsabb (150 nap maximum) és annak menete lényegesen egyszerűbb, például nem kell végelszámolót választani, hiszen a végelszámolói feladatokat a cég vezető tisztségviselője látja el. Az egyszerűsített végelszámolást kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) kell bejelenteni, az adóhatóság automatikusan értesíti az eljárásról az illetékes cégbíróságot, ezzel összefüggésben az egyszerűsített végelszámolás lebonyolításában nem kötelező a jogi képviselet. A gyakorlatban tipikusan a társaságok könyvelője segíti a céget az eljárás során.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük az eljárási folyamat lépéseit!