Új feltételek az EU-n belüli termékértékesítés adómentességéhez

Megosztás Tetszik

Tájékoztatót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a közösségen belüli termékértékesítés adómentességének feltételeiről.

A határon átnyúló, a közösség más tagállamába irányuló termékértékesítések esetén (bizonyos kivételektől eltekintve) a rendeltetési hely szerinti adózás elve érvényesül, tehát az ügylet után a forgalmi adót a beszerzés országában kell megfizetni. Ha a beszerző egy, a termék feladásától eltérő tagállamban adófizetésre kötelezett adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akkor ez – az egyéb feltétek fennállása mellett – azt jelenti, hogy az ügylet a feladási helyen, az értékesítői oldalon közösségen belüli termékértékesítés jogcímén adómentes; a célországban, a beszerzői oldalon pedig közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén adóköteles – ecseteli a NAV. Az ügylet utáni, előzőek szerinti adófizetés biztosítása érdekében az áfatörvény közösségi termékértékesítés adómentességéről rendelkező 89. paragrafusa – összhangban a héairányelvvel – 2020. január 1-jétől új feltételekkel egészül ki.

Így 2020. január 1-jétől a termék közösségen belüli értékesítése, vagyis amikor a terméket az értékesítés következményeként belföldről a Közösség valamely másik tagállamának területére adják fel vagy fuvarozzák el (függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást az értékesítő, a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi), a következő feltételek együttes fennállása esetén áfamentes:

a) a termék más tagállamba történő feladása vagy elfuvarozása igazolt,

b) az értékesítés egy másik, adóalanyi minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában eljáró adóalanynak vagy a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek történik,

c) a b) pontban meghatározott személy adószámmal rendelkezik a Közösség más tagállamában, és ezt az adószámot közölte az értékesítővel,

d) az értékesítést teljesítő adóalany az ’A60-as jelű összesítő nyilatkozat (áfatörvény 4/A számú melléklet I. pontja szerinti nyilatkozat) benyújtására vonatkozó kötelezettségének hibátlanul és hiánytalanul eleget tesz, vagy igazolja, hogy az összesítő nyilatkozatot érintő mulasztás, hiba vagy hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, és ezzel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja az összesítő nyilatkozat teljes körű és helyes tartalmának megállapításához szükséges adatokat.

A c) és d) pontban foglaltakat a 2019. december 31-ét követően teljesített ügyletek esetén kell először alkalmazni.

A vevő státusza

Ahogyan eddig is, 2020-tól is szükséges az adómentesség alkalmazásához, hogy a beszerző

− adóalanynak minősüljön (gazdasági tevékenységet végezzen), aki ilyen minőségében egy másik tagállamban jár el (azaz más tagállamban folytatott gazdasági tevékenységéhez szerez be terméket, és más tagállamban közösségen belüli termékbeszerzés jogcímen teljesíti az ügylettel kapcsolatos adókötelezettségét); vagy

− más tagállamban nyilvántartásba vett, adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek minősüljön (például kizárólag közhatalmi tevékenységet folytató jogi személy, amelynek a közösségi termékbeszerzései meghaladták az adófizetési kötelezettség adott tagállamban érvényes értékhatárát, amely például Magyarországon 10 ezer euró).

E feltételnek az ügylet teljesítésének időpontjában kell fennállnia, ugyanis ha a termékértékesítés nem a fent meghatározott személyi körnek történik, annak adóztatására más szabályok vonatkoznak.

A vevő adószáma

2020-tól a közösségen belüli termékértékesítés adómentességének az is – anyagi jogi – feltétele, hogy a terméket beszerző adószámmal rendelkezzen egy, a termék feladási helyétől eltérő tagállamban. Az adómentesség érvényesítéséhez a vevőnek ezt az adószámot meg kell adnia az értékesítő részére.

Az adómentesség alkalmazásához így az értékesítőnek minden tőle észszerűen elvárható intézkedést meg tennie, hogy a vevő adószáma a rendelkezésére álljon. Célszerű lehet ezért már a szerződésben kikötni annak vevő általi közlését.

A vevő más tagállami adószáma hiányában, illetve annak közlése hiányában az adómentesség nem alkalmazható, de ha az adószámot a vevő később (akár az ügylet teljesítését, az ügylettel kapcsolatos adókötelezettség keletkezését, vagy a számla kiállítását követően is) mégis közli (feltéve, hogy az adószám érvényes volt az adókötelezettség keletkezésének időpontjában), és az adómentesség valamennyi egyéb feltétele is teljesül, nincs akadálya annak, hogy az értékesítő az ügyletet utóbb adómentesen kezelje a szükséges korrekciók elvégzése mellett.

A közlés formájára vonatkozóan az áfatörvény megkötést nem tartalmaz, így a közlés megtörténtének igazolására az is megfelelő, ha az adószámot az értékesítő a számlán szerepelteti.

Az összesítő nyilatkozatra

A közösségen belüli termékértékesítés esetén az adómentesség nem alkalmazható, ha az értékesítő adóalany a termékértékesítést nem vagy nem megfelelően tüntette fel az áfatörvény 4/A számú melléklet I. pontja szerinti összesítő nyilatkozatában.

Így például ha egy ellenőrzés keretében az adóhatóság feltárja, hogy a kérdéses ügyletet az adóalany az ’A60-as jelű összesítő nyilatkozatában nem szerepelteti, vagy szerepelteti, de például téves adószámot vagy összeget adott meg, az adómentességet megtagadja. Ugyanakkor az adóhatóság az adóalanynak ilyen esetben lehetőséget biztosít arra, hogy az összesítő nyilatkozatot pótolja, illetve a helyes adatoknak megfelelően módosítsa, ezáltal az adómentesség feltételeinek eleget tegyen, feltéve, hogy az adóalany igazolni tudja, hogy a mulasztás, hiba, hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, tehát megfelelően igazolni tudja ezt a hibát, hiányosságot.

A jóhiszemű eljárás ebben a körben azt jelenti, hogy az adóalanyt nem csalárd szándék vezérelte a mulasztása, illetve a hiba elkövetése során, így például egy adminisztratív jellegű tévedés, elírás, elütés (például a számok felcserélése az adószámban, az összegben, rossz időszakban szereplő ügylet) ebben a körben megfelelő indokként, ha azt az adóalany igazolni tudja, elfogadható. Számtalan esetkör lehetséges, így ebben a vonatkozásban általános jellegű tájékoztatás nem adható. Az adóhatóság minden ilyen esetet egyedileg mérlegel.

Ha az adóalany az ellenőrzés megkezdését megelőzően saját maga észleli, hogy az összesítő nyilatkozat benyújtása elmaradt, vagy azt hiányosan, hibásan töltötte ki, azt minden további igazolás nélkül pótolhatja, módosíthatja.

A termék igazolt kiszállítása

E feltétel teljesítésével összefüggő részletes tudnivalókat külön tájékoztatóban ismerteti a NAV.