hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Új fázisba lépett a globális minimumadó

  • adozona.hu

Magyarország 2021 októberében csatlakozott a globális adóreformról szóló nemzetközi megállapodáshoz. A modell szabályait december 20-án publikálta az OECD és tavaly megjelent az Európai Bizottság kapcsolódó irányelvjavaslata is, melyek jelentős mérföldkőnek számítanak a nemzetközi adózás területén, tekintve, hogy több, mint 135 ország társaságiadó-szabályainak összehangolására törekednek. Az Andersen Magyarország elemzésében összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.

Az OECD 2019-ben teljesen újfajta megközelítéssel állt elő a mesterséges nyereségátcsoportosítás és adóelkerülés elleni küzdelemben. A GloBE-szabályok következtében a multinacionális vállalatoknak kiegészítő adókötelezettsége keletkezik a végső anyavállalat országában, ha a leányvállalata tényleges adóterhelése egy adott országban nem éri el a 15 százalékot. A szabályozás a 750 millió euró feletti konszolidált árbevételű vállalatcsoportokra vonatkozik, mely szabályok az OECD országokban lévő leányvállalatok esetében 2023. január 1-jén, harmadik országok esetében 2024-től lépnének hatályba, hívja fel a figyelmet az Andersen Magyarország. (Az ügyben időközben némi politikai kockázat lépett fel, ugyanis Észtország, Lengyelország és Magyarország jelezte, hogy addig nem támogatja az irányelv elfogadását, ameddig az Egyesült Államok szenátusa sem fogadta el azt, ugyanis az Egyesült Államok nélkül az intézkedés sikere alapvetően megkérdőjelezhető. Emiatt elképzelhető, hogy a 2023-as bevezetés is késedelmet szenved.)

A szabályozás abban az esetben lesz alkalmazandó, ha a leányvállalat országában az ún. effektív adókulcs (ETR), vagyis a beszámítható adók és a speciálisan meghatározott adóalap hányadosa alacsonyabb mint 15 százalék. Mivel a javasolt intézkedések a megállapodásból kimaradó harmadik országok területén található leányvállalatokra is vonatkoznak, a GloBE szabályok következményei azok elfogadásának hiányában is befolyásolják minden érintett vállalatcsoport adóterhelését.

A szabályozás alól mentesülnének a kormányzati szervek, a nemzetközi szervezetek, a nonprofit szervezetek, meghatározott nyugdíjalapok és a befektetési alapok.

A beszámítható adók köre

Régóta sejthető volt, hogy a 9 százalékos társaságiadó-szinttel rendelkező Magyarország biztosan érintett lesz a globális minimumadó bevezetése kapcsán, emiatt is fokozott figyelemmel kísértük a beszámítható adók körének meghatározását – közli az Andersen Magyarország – azonban sem az OECD modellszabályai, sem az EU-s direktíva nem egyértelműsítette maradéktalanul ezt a kérdést.

A jelenlegi tervezet szerint a beszámítható adók körébe tartozna bármely, a jövedelemre vagy nyereségre kivetett adó, továbbá bizonyos specifikus tevékenységet terhelő adók, ha nettó nyereséget terhelnek. Így a társasági adó mellett nagy valószínűséggel beszámíthatónak minősülhet majd az OECD javaslat szerint az energiaellátók jövedelemadója is. A bankadó beszámítása azonban már korántsem egyértelmű, tekintve, hogy utóbbi adó alapjául a mérlegfőösszeg szolgál.

A kizárólag árbevételen alapuló adók főszabály szerint nem számíthatóak be az ETR-be, kivéve, ha az adóalap meghatározása során valamilyen nettósítás történik. A helyi iparűzési adó esetében a nettó árbevétel több tétellel csökkenthető, ennek következtében bizonyos szektorokban a kapott adóalap tartalmában a vállalat jövedelméhez közelít.

Az Európai Bizottság irányelvjavaslata azonban kevésbé tűnik megengedőnek a beszámítható adók körének meghatározásakor. A tervezet alapján ezért sem az energiaellátók jövedelemadója, sem a helyi iparűzési adó egyelőre nem tűnik elszámolhatónak az effektív adókulcs meghatározásánál. Utóbbi megközelítőleg 116 milliárd forint többlet adóterhet eredményezne összesen a minimumadóval potenciálisan érintett vállalatoknál a Pénzügyminisztérium adatai alapján, illetve nyilvánvalóan szembe megy azokkal a várakozásokkal, amelyek alapján Magyarország is áldását adta annak idején a tervezetre. Így ezekben a kérdésekben még további fejlemények várhatóak.

Az adóalap meghatározása

Az EU irányelvtervezete szerint a globális minimumadó alapjának meghatározásához az anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolója szerinti számviteli standardokat szükséges majd alkalmazni. Ez az adott vállalatcsoportoknak talán könnyebbség, ugyanakkor nagyon megnehezítheti az egyes adóhatóságok dolgát, hiszen szinte minden tagországnak önálló számviteli szabályozása van (mint Magyarországon a számviteli törvény) és ennek átfogó ismerete a leányvállalat országának adóhatósága által egyáltalán nem magától értetődő.

Az anyavállalat által meghatározott adózás előtti eredményt csökkentené többek között a részesedések elidegenítéséből származó nyereség, a csoporton belüli osztalékbevétel, és növelné a beszámítható adók visszatétele az adóalapba, illetve a nagyobb összegű bírságok. További korrekciót igényelne az átértékelésből származó nyereség és veszteség, bizonyos devizaárfolyam-nyereség és -veszteség, de valamely korábbi időszakra vonatkozó számviteli hibából vagy számviteli elvek változásából eredő tétel is.

Az adóhatóságokra és az adózókra nehezedő adminisztratív teher csökkentése érdekében az irányelvtervezet rendelkezik egyfajta „de minimis” mentességről. E szerint nem keletkezik kiegészítő adókötelezettsége a vállalatcsoportnak, ha országonként az adott leányvállalat 10 millió eurónál alacsonyabb átlagos éves bevételt, illetve országonként 1 millió eurónál alacsonyabb átlagos eredményt ért el, közli az Andersen Magyarország..

Miben történt előrelépés Magyarország számára?

Az egyik legfontosabb eredmény a magyarországi cégek szempontjából, hogy a valós gazdasági tevékenységre jutó profit részben mentességet kapna az ún. substance based carve-out szabály alapján. Ez nagyon röviden azt jelenti, hogy minél több tárgyi eszközzel és foglalkoztatási költséggel rendelkezik egy leányvállalat Magyarországon, annál kevésbé érinti majd a minimumadó. Egy 10 éves átmeneti, kedvezőbb időszakot követően, a szabály alapján a tárgyi eszközök és a bérköltség 5 százaléka fogja csökkenteni az adóalapot az eredeti költségelszámoláson felül.

A következő táblázatban szemléltetjük a szabály hatását az átmeneti és a véglegesnek tekinthető időszakban.

értékek millió forintban

 

2023

2028

2033

Substance
carve-out
szabály

nélkül

A vállalat nyeresége

10 000

10 000

10 000

10 000

Tárgyévben felmerült bérköltség

15 000

15 000

15 000

15 000

Tárgyi eszköz év eleji és év végi könyv szerinti értékének átlaga

20 000

20 000

20 000

20 000

Bérköltség mentességi ráta

10%

9%

5%

0%

Tárgyi eszköz mentességi ráta

8%

7%

5%

0%

Bérköltség „carve-out”

1 500

1 350

750

Tárgyi eszköz „carve-out”

1 600

1 400

1 000

A vállalat nyeresége a substance carve-out figyelembevételével

6 900

7 250

8 250

10 000

Beszámítható adók összege

1 000

1 000

1 000

1 000

Effektív adókulcs (%)

14,5%

13,8%

12,1%

10,0%

Kiegészítő adó mértéke (%)

0,5%

1,2%

2,9%

5,0%

Kiegészítő adóteher
(forrás: Andersen Magayrország)

51

88

238

500

Az általános szabály alapján a kiegészítő adó a végső anyavállalat országában kerül beszedésre, kivéve azokat az eseteket, amikor az anyavállalat országa nem alkalmazza a globális minimumadó szabályait. Tehát amennyiben egy német vállalatcsoport magyarországi leányvállalata után kiegészítő adó fizetésére kötelezett, a kiegészítő adóból származó bevételre Németország lenne jogosult. A végleges modellszabályok és az irányelvjavaslat alapján azonban lehetőség nyílik arra, hogy Németország helyett ún. domestic top-up tax (belföldi különbözeti adó) formájában, döntése alapján Magyarország is beszedhesse az adót egy speciális beszedési mechanizmus keretében. Ez lehetővé tenné, hogy egy Magyarországon működő külföldi leányvállalat effektív adóterhelése „feltöltésre kerüljön” a 15 százalékos minimumadó mértékéig, anélkül, hogy a társasági adó általános 9 százalékos kulcsa emelkedne. Mivel az adót a vállalatcsoporttól mindenképpen beszedné valamelyik adóhatóság, mi arra számítunk, hogy Magyarország is élni akar majd a top-up lehetőségével, és ez esetben ez a többlet adókötelezettség a magyar leányvállalatot terhelné közvetlenül.

Negatívan érintheti Magyarországot azonban, hogy az irányelv alapján az effektív adókulcsot (ETR-t) nem lehet kikorrigálni a fejlesztési (vagy bármely más, nem visszatérítendő) adókedvezmény összegével. Ha a végleges szabály is ez marad, az nagyon komoly átrendeződést hozhat a pénzügyi ösztönzők rendszerében, lényegében átterelheti az ilyen típusú transzfereket a közvetlen állami támogatások irányába, hiszen azok adóköteles jövedelemként a bevételek között jelennek meg és nem csökkentik az effektív adókulcs mértékét.

Milyen változások várhatóak a magyar adórendszerben a globális minimumadó bevezetését követően?

A Bizottság irányelvtervezetének elfogadása esetén Magyarország köteles lesz az irányelvben megfogalmazott célok teljesítésére, de bizonyos mértékű mérlegelési joggal is rendelkezni fog a részletszabályok kapcsán. Egyelőre nem jelent meg információ arra vonatkozóan, hogy a GloBE szabályait a társaságiadó-törvény, vagy egy új jogszabály fogja-e tartalmazni. Abból kiindulva azonban, hogy ez az adó csak az adózók egy szűk részére fog vonatkozni és a beszámítható adók körébe a társasági adón túl elvileg más adónemek is beletartozhatnának, logikusabb lenne egy teljesen új törvény megalkotása. Tekintve, hogy az irányelv alapján hozott törvénymódosításokat a tagállamoknak 2022. december 31-éig kell elvégezni és a szabályok túlnyomó részét 2023. január 1-jétől már alkalmazni szükséges, az idei év során intenzív jogalkotói munka várható.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a kormányzat jelenlegi célja, hogy az új szabályok a lehető legkevésbé érintsék a jelenlegi adózási környezetet. Várhatóan emiatt a globális minimumadóval nem érintett vállalkozások számára a társasági adó kulcsa 9 százalék marad, mutat rá az Andersen Magyarország elemzésében.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Tisztelt Szerkesztőség!

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Áfalevonás alkalmazása

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetÉs