hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Külföldi befektetésekből származó jövedelmek bevallása 3. rész: árfolyamnyereség adózása

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

Cikksorozatunk első két részében a kamat- és az osztalékjövedelmek bevallására vonatkozó rendelkezéseket ismertettük, a harmadik részben pedig a külföldi értékpapírok elidegenítéséből származó árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség bevallásával kapcsolatos tudnivalókat foglaljuk össze.

A külföldi kifizető az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) értelmében nem minősül kifizetőnek, ezért a külföldi értékpapírokon realizált árfolyamnyereség utáni adó megállapítása, megfizetése és bevallása a magánszemély kötelezettsége, kivéve, ha a tranzakció belföldi illetőségű megbízott közreműködésével történt. Utóbbi esetben a magyar pénzintézet, befektetési szolgáltató által kiadott igazolás tartalmazza az értékpapír-elidegenítésből származó jövedelem összegét.

A magyar kifizetőtől származó jövedelmek szerepelnek a bevallási tervezetben, azonban a külföldi befektetésből származó nyereség/veszteség adataival a magánszemélynek kell kiegészítenie a bevallástervezetét.

Ha ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében szerzett a magánszemély jövedelmet, a kifizetőnek nem kell adót levonnia, így az adó bevallása és megfizetése ilyen esetben is a magánszemély feladata.

Cikksorozatunk előző részei: 1. rész Külföldi kamatjövedelmek adózása, 2. rész: Osztalék adózása

A külföldről származó jövedelmek jogcímét, az adó alapját és az adót a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) előírásai szerint kell meghatározni. Az szja-kötelezettség nem függ attól, hogy a bevételt Magyarországra behozták-e vagy sem.

A magyar adóügyi illetőségű magánszemélyt mind a belföldről, mind a külföldről származó jövedelme után adókötelezettség terheli. Viszont, ha a magánszemély külföldi illetőségű, esetleg a magyar illetőség év közben külföldire változott, akkor a változás időpontját követően már csak a Magyarországról származó jövedelmeket kell bevallani.

Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházásával megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított és a járulékos költségek együttes összegét. (A jövedelem kiszámítására részletes tájékoztató olvasható az szja-bevallás kitöltési útmutatójában.)

Az adó alapját a bevételek és a kiadások különbözete alapján kell meghatározni, a magyar forrású jövedelmekkel azonos módon [szja-törvény 67. § (9) bekezdés].

Átváltási szabály

A jövedelmeket forintban kell bevallani. A külföldi pénznemben keletkezett bevételt és költséget, ideértve az értékpapír szerzési értékét is, az szja-törvény 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt előírások szerint kell forintra átváltani.

Értékpapír átruházása esetén a szerzési érték kiszámításához az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján érvényes, az MNB által közzétett árfolyamot kell figyelembe venni. A bevételre a bevétel megszerzése időpontjában vagy az azt megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni, még abban az esetben is, ha az átváltás ténylegesen nem történt meg. Ebből a két rendelkezésből következik, hogy mind a szerzési értéket, mind az eladásból származó bevétel összegét át kell váltani forintra, aminek következtében a jelentős árfolyamkülönbségek miatt nem kizárt, hogy a forintban meghatározott jövedelem után adót kell fizetni, miközben a magánszemély külföldi pénznemben veszteséget realizált.

A külföldi pénznem átváltásával kapcsolatban még a megfizetett adó átváltását fontos megemlíteni, ami történhet a megfizetés napján és az év utolsó napján érvényes árfolyamon is, attól függően, melyik kedvezőbb a magánszemély számára.

A bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes, az MNB által meghatározott hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell alkalmazni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen ismertetjük az adó számítására, valamint a külföldi árfolyamnyereség, illetve az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó nyereség/veszteség bevallására, és a nemzetközi adatszolgáltatásra vonatkozó tudnivalókat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Usa-ból származó jövedelem adózása

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Lemondás osztalékról, osztalék nyilvántartása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 május
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink